Börtön töltelékek/Loki ff. BEFEJEZETT

37.rész Nászút

/Metra/

Az esküvő után teljesen hulla voltam. Délig is képes lettem volna aludni, ha olyan reggel hét körül nem kapok ébresztést újdonsült férjemtől.

- Ne lustálkodj már! - rántotta le rólam a takarót Loki.

- Ha nem akarod, hogy békává változtassalak akkor hagyj aludni! - morogtam és az arcomat a párnába fúrtam.

Már majdnem vissza aludtam, amikor Loki megfogta a bokámat és elkezdett lehúzni az ágyról. Erősen markoltam a matrac szélét, de ő erősebb volt. Kiterültem a földön. Mérgesen tápászkodtam fel miközben Loki fölöttem kuncogva élvezte a műsort.

- Így kell bánni egy terhes nővel? - álltam fel előtte és szúrós szemekkel méregettem.

- Még csak másfél hónapos vagy, szóval azt csinálok veled amit akarok - hajtott közelebb pimasz mosolyal az arcán. Én még mindig szúrósan néztem.

- De most sietnünk kell! Szóval öltözködj! - ült le az egyik zöld fotelba.

- Hova sietünk? - fordultam felé és keresztbe tettem a kezem.

- Meglepetés! - vigyorgott mint aki egy két évesnek gügyög. Felvontam az egyik szemöldököm. - Thornak erre egyből ugrottál! - értetlenkedett.

- Igen, de Thor nem rángatott ki a bokámnál fogva az ágyból! - nyújtottam rá a nyelvem.

- Csak öltözz már! - forgatta meg a szemeit. - Vagy azt akarod, hogy én öltöztesselek fel? - húzta perverz mosolyra a száját.

Válaszra se méltatva sarkon fordultam és a szekrényhez mentem. Kikaptam egy fehér csipkés ruhát aztán beléptem a fürdőbe.

- Szégyenlősködsz a fér... - hallottam Loki hangját de rá csaptam az ajtót.

Szépen lassan megfürödtem a kádban. Had várjon rám Loki nyugodtan! Miután végeztem kifésültem a hajam és felvettem a ruhám. A szoknya alig ért a térdemig, a két pánt gyönyörű virágos csipke volt. A ruha többi részén a pánthoz hasonló csipkéből voltak rajta fodrok. Eddig ez a ruha tetszett a legjobban itt Asgardban bár már nagyon hiányoztak a kényelmes cicanadrágjaim. A hajamat egy csettintéssel befontam és fehér virágokat varázsoltam bele. Mivel nem tudom Loki hova akar vinni ezért felvettem egy arany szandált.

Mikor végeztem kiléptem a fürdőből a fotelban egy ráncos, ősz hajú Loki ült.

- Jaj! Végre ki jöttél! Azt hittem már ebben a fotelban halok meg! - mondta rekedten.

- Csak nyugodtan! Legalább nem kell tovább elviselnem téged! - vágtam vissza csípőből és elindultam az ajtó felé.

Az ajtónál az ismét fiatal Loki a vállamnál fogva megfordított és az ajtónak nyomott egész testével. A két kezemet a fejem mellé nyomta. Az orrunkat össze érintette és mélyen a szemembe nézet. Éreztem ahogy elpirulok.

- Így kell beszélni a férjeddel?

- Így kell felkelteni a feleséged?

- Egyezzünk ki döntetlenben - mosolygott és lenézett az ajkamra.

- Nem azt mondtad, hogy sietnünk? - kérdeztem egy kicsit idegesen.

- Már lekéstük úgyis amit akartam szóval van időnk - váltogatta a tekintetét a szemem és a szám között.

- Akkor nem megyünk sehova? - suttogtam egyre idegesebben. Loki felnézett a szemembe. Jó pár másodpercig fürkézte aztán megszólalt.

- De igen. Menjünk! - engedett el mosolyogva de a szemében egy kis csalódottságot láttam. Gondolom látta a szememben, hogy ideges voltam mert nem akartam, hogy megcsókoljon. Ami azért volt mert most nem tudom pontosan mit érzek. Mert igaz tegnap este én csókoltam meg őt, de az csak vigasztalás volt. Szóval nem tudom hogy vagyunk most.

Némán sétáltunk a Bifrösztig. Heimdall csak biccentett nekünk, aztán kinyitotta a kaput. Mikor le értünk egy kis sikátorban találtam magunkat. Loki közben magára varázsolt egy Midgárdi ruhát. Egy sötétzöld egyszínű póló, egy fekete farmer, és egy fekete sport cipő volt rajta.

- Csoda szép hely! - néztem körbe.Loki csak megforgatta a szemét, aztán csuklón ragadott és kihúzott a sikátorból. Ekkor tárult elém az Eiffel-torony látványa ahogy a felkelő nap sugarai megvilágítják. Tátott szájjal álltam. Voltam már jópárszor itt, és láttam is már párszor ezt a látványt. Most inkább azért tátottam el a számat mert Loki hozott ide. Felé fordultam. Ő az arcomat fürkézte.

- Mit keresünk Párizsban?

- Nászút!

- Asgardban szoktak menni nászútra? - húztam fel az egyik szemöldököm.

- Nem! De a légybúcsú is jó volt szóval gondoltam elmehetnénk nászútra is!

- És honnan tudod, hogy létezik ilyen, hogy nászút? - húztam fel a másik szemöldököm is.

- Stark mesélte tegnap - vont vállat.

- Stark szóbaállt veled? - kerekedett ki a szemem.

- Egy kicsit ittas volt már addigra - nevetett amire én is elnevettem magam.

- Mennyi időre jöttünk?

- Három napra

- Akkor hol fogunk aludni? Mert gondolom nem fogunk lejönni minden nap - néztem körbe.

- Stark kedvese lefoglalt egy szobát a Champs-Élysées-től nem messze

- Milyen kedves veled Stark! - kuncogtam.

- Részegen kedves az ember - kuncogott ő is.

- Akkor neked mindíg részegnek kellene lenned! - húztam pimasz mosolyra a számat.

- Héj! - húzott a csípőmnél fogva magához. - Milyen kis pimasz vagy ma! - vigyorgott macsósan. Éreztem, hogy egy kicsit elpirulok. El veszünk egymás szemeiben. Nem tudom, hogy mennyi idő telt el csak arra eszméltem fel Loki egyre közelebb hajol.

- Nem keressük meg a szállodát?- törtem meg a csendet.

- De! Jó ötlet! - engedett el egy kis csalódott csillanással a szemében.

- Merre is van? - nézett körbe és megvakarta a tarkóját.

- Ide hozol Párizsba és még azt se tudod, hogy hogyan jutunk el a szállodáig? - néztem kérdőn rá.

- Jólvan na! Tegnap estig azt se tudtam, hogy létezik ez a város!- védekezett szét tárt karokkal.

Akaratlanul is elnevettem magam rajta mert olyan volt mint egy megszeppent kisfiú.

- Az a szerencséd, hogy egy bevetés miatt 8 évig itt életem meg hát azért jó párszor megfordultam a törtélem során. Szóval elég jól ismerem a várost - kuncogtam. Aztán csuklón ragadtam és elindultunk.