Miután leszálltunk, Stark adott Metrának egy hologrammot amin rajta volt, hogyan jutunk be a kastélyba.Egy kis erdőben voltunk. A fák között futottunk mert meg kellett kerülni a várat. Hirtelen Hulk ordítására lettem figyelmes. Ijedten rándultam össze. Elő tört mikor 6x a földhöz vágott.
- Csak nem fél a nagy Isten? - gúnyolódott Metra.
- Ha én a földhöz vágnálak 6x szerintem te is kicsit félnél tőlem! - mondtam miközben közelebb hajoltam.
- Nem félnék mert egyszer sem tudnál leteperni. - vágott vissza és ő is közelebb hajolt. Megint mélyen a szemébe néztem.
- Majd valamikor bunyózunk és akkor kiderül. De most menjünk a többiek számítanak rám! - húzott Metra a csuklómnál fogva.
- Rám bezzeg nem számítanak! - vicelődtem miközben futottam utána.
- Fogalmam sincs miért!
Sikeresen megkerültük a várat. Találtunk egy kis fém ajtót. De sajnos zárva volt.
- Uli doriuto!- kiáltott fel hirtelen Metra és az ujja hegyei kicsit lilán ragyogtak.
- Csak ön után felség! - nyitotta ki az ajtót vigyorogva.
Kicsit meglepetten de el indultam befelé. De az első lépésnél egy őr ugrott rám. A tőrömmel hason szúrtam de még mindíg folytogatott. Aztán egyik pillanatról a másikra nem volt feje. Halottan csukott össze. A vére az arcomra fröccsent. Ekkor vettem észre, hogy Metra áll elöttem kezében egy kardal.
- Mindent nekem kell csinálnom? - nevetett miközben beljebb mentünk.
- Hova lett a kard? - kérdeztem értetlenül mert eltünt a kezéből. Metra maga elé nyúlt és megmarkolta a semmit aztán suhintott eggyet és a kard megint a kezében volt.
- Varázs kard! - kacsintott
Tovább mentünk. Éppen egy lépcsőhöz értünk amikor valahonnan meghalottam Stark hangját.
- Merta ezek nagyon kemények! Hogy állsz? - mondta Stark lihegve. Ekkor jutott eszembe, hogy Metra valami készüléket tett a fülembe.
- Vigyázz magadra Stark! Nem viselném el ha meghalnál! - gúnyolódtam. Metra szúrós tekintettel nézett rám de látszott, hogy próbálja elnyomni a nevetést.
- Mindjárt megtaláljuk. Bírjátok még egy kicsit - szólalt meg végül Metra.
Felmentünk a lépcsőn megint egy vas ajtóval találtuk szembe magunkat. Metra ugyan úgy kinyitotta az ajtót. Berontottunk. A folyosón lévő 4 őrt könnyen elintéztük. A folyosón csak egyetlen ajtó volt. Benyitottunk.
Egy apró szoba volt tele képernyővel. Középen az a férfi ült akit Stark mutatott még a repülőn. Háttal ült nekünk ezért Metra könnyedén halántékon ragadta. A fickó szeme lila színű lett akárcsak Metráé. Teljes transzba voltak.
- Megtalátuk. Merta éppen valami transzba tette - szóltam Starknak.
- Klassz! - momdta Stark.
- Figyeld a folyosót testvér! - szólaltat meg a bátyám.
- Mert?
- Mert ilyenkor bármi történik nem tud védekezni - magyarázta a bátyám.
- Rendben figyelek a kis barátnődre! - vigyorgtam. Thor csak sóhajtott egyet.
Kinéztem a folyosóra de nem láttam semmi gyanúsan. Vissza akartam nézni de ekkor valaki a szobából megérintette a vállam. Azonnal a falhoz nyomtam és a tőrömet a torkához szorítottam.
- Loki! - mondta halkan Metra. Azonnal elengedtem és a padlóra néztem.
- Bocsi! - mondtam halkan.
- Semmi baj! - veregetett vállon.
- Stark! Megvannak az infók. - mondta Metra.
- Araus? - kérdezte Stark.
- Halott - válaszolta Metra egyhangúan. Ekkor néztem csak a fickóra. Holtan feküdt és körülötte az egész padló tiszta vér volt.
- Remek! Visszavonulunk. A Qinjetnél várunk! - Mondta Stark.
- Indulunk! - fejezte be Metra.
Elindultunk le a lépcsőn amikor a lépcső fordulóba értünk egy fegyveres őr nézett velünk farkasszemet. Nem habozott és meghúzta a ravaszt. Metra elé ugrottam. Egy éles fájdalmat éreztem a bal oldalmban és az egész világ elsötétült.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Börtön töltelékek/Loki ff. BEFEJEZETT
Fanfic"- Honnan ismerd a bátyámat? - kérdeztem vigyorogva. Lassan felemelte fejét és rám nézett. Szemében láttam a hatalmas dühöt. -Bocsi nagyon nem vagyok beszélgetős kedvemben! Meg ha az előbbi műsorból nem jött volna le, akkor mára elegem van az Odinso...