Börtön töltelékek/Loki ff. BEFEJEZETT

30.rész Lovaglás

/Metra/

Egy kis bojongás után megtalátam az étkezdét. Valakitől muszáj lesz kérnem egy körbevezetést. Mikor beléptem már mindenki az asztalnál ült. De most nem voltunk vagy ötvenen. Csak Odin, Frigga, Thor, Sif és barátai és persze Loki. Leültem Loki mellé és elkezdetem enni. Reggeli közben főleg Siffel és barátaival beszélgettem. Mikor befejeztem felálltam az asztaltól amikor Frigga megszólalt.

- Loki! Nem vezetnéd körbe a menyasszonyodat? - mosolygott a fiára és a fejével felém bökött. Loki torkán akadt a falat és kikerekedett szemmel nézett az anyjára. Erősen kellett koncentrálnom, hogy ne röhögjem el magam. Loki pár másodperc múlva lenyelte a falatot, felpattant és mellém sietett.

- Remek ötlet anyám! - mosolygott. Aztán kézen fogott és ki sétáltunk a teremből.

Loki körbe vezett az egész palotán. Ami akkora, hogy magamat ismerve még százszor el fogok tévedni. Most éppen az istállók felé sétálunk mert amikor megtudtam, hogy lovagolhatunk abban a pillanatban oda akartam menni. Mikor be értünk azonnal odarohantam az első box-hoz és elkezdtem simogatni a benne lévő hat lábú lovat. Aztán a mellette lévő, majd az amellett lévőt.

- Rajongsz a lovakért! - állapította meg Loki mikor már a hatodi lovat simogattam. El is felejtettem, hogy ott van.

- Apám midgárdon lovakat tenyésztett. Lovak között nőttem fel - mondtam de rá se néztem, mert elkezdtem simogatni a hetedik lovat.

- Apropó! - fordultam Lokihoz aki az istálló ajtajának támaszkodott.

- Apropó? Ez mit jelent?

- Azt, hogy,, Erről jut eszembe "- magyaráztam.

- És mi jutott eszedbe?

- Van egy rajongód a palotában! - fordultam vissza a lovakhoz. Pár másodperc múlva két hideg kezet éreztem meg a derekamon.

- Mármint rajatad kívül? - suttogta a fülembe aminek hatására végig futott rajtam egy kellemes bizsergés. Felé fordultam és a szemébe néztem.

- Én egy szobalányra gondoltam - erre ki kerekedett a szeme.

- Csak azt ne mond, hogy Abda a szobalányod? - kérdezte kicsit félve.

- Szóval ismered.

- Sajnos! Az anyja is egy szobalány ezért a palotában nőtt fel. Úgy nyolc éve felmászott egy fára, én meg pont azalatt a fa alatt olvastam és mikor leesett az ölembe esett. És azóta teljesen rám van kattanva.

- Látszik, hogy nem ismer.

- Hogy beszélsz a vőlegényeddel! - hajolt közelebb.

- A menyasszony bárhogy beszélhet a jövendőbeli férjével! - érintettem össze az orunkat. Láttam, hogy közelebb hajolni ezért gyorsan el léptem.

- Melyik a te lovad? - néztem körbe és a fülemmögé tettem néhány kósza hajtincset. Loki oda sétált egy gyönyörű szürke, izmos csődörhöz.

- Ő! - simogadta az orrát. Oda mentem mellé és én is elkezdtem simogatni a nyakát.

- Hogy hívják?

- Szleipnir - erre bevillant a skandináv mitológia és elkezdtem nevetni.

- Mi az? Szerintem nagyon szép név! - nézett értetlenül.

- Az! - kuncogtam.

- Akkor miért nevetsz? - nézett még értetlenebbül.

- Mert a mitológiába az egyik fiadat így hívták! Aki pont egy ló volt!

- Midgárdon komolyan azt hiszik, hogy van egy ló fiam? - nevetett egy kicsit.

- Nem csak egy! Van öt fiad és egy lányod!

- Miiii? - nevetett ő is. - Mindegyik egy ló?

Neki támaszkodtam az egyik üres box ajtajának és onnan kezdtem el beszélni.

- Nem. Van egy óriás kígyó, ő Jormungand. Van egy óriás Farkas, ő Fenrir. Van két,, ember " gyereked Narfi és Váli. És a lányod Hél, ő neki az egyik fele egy gyönyörű szép lány a másik fele meg rothadó csontváz.

Az álla is leesett amin megint elkezdtem kicsit kuncogni. Erre oda jött hozzám a két kezét neki támasztotta a boxnak a fejem mellett. Olyan közel hajolt, hogy csak pár centi volt köztünk. Éreztem ahogy egy kicsit elpirulok.

- Ezek a halandók őrültebbek mint gondoltam - nevetett egy kicsit. Én csak telkesen lefagyva mélyen a szemébe néztem. Azok a kék szemek! Mint két áttetsző kristály.

- Remélem a mi fiunk nem lessz valami ilyesmi - hajolt még közelebb.

- Fiunk? Lányuk! - kaptam észbe.

- Fiunk! Erős férfi kell, hogy nagy harcos legyen vagy nagy király!

- Lányból is lehet nagy harcos! Vagy nagy királynő! Plussz! Nincs annál cukibb mint mikor egy apa öleli a lányát! - csilogott a szemem.

- Most mégjobban azt akarom, hogy fiam legyen! - forgatta meg a szemét.

- Héj! - durcáztam és felfujtam az arcom mint egy hörcsög. Loki csak nevetett.

- Hét hónap és kiderül! Most menjünk lovagolni. - lépett el tőlem.

Ő fel ült Szleipnirre. Én meg egy pej kancára. És elovagoltunk. Egész délelőtt lovagoltunk. Csak ebédre értünk vissza .