Börtön töltelékek/Loki ff. BEFEJEZETT

2.rész Fucsa álmok

Már lassan fél napja itt van az új jövevény. Épp most hozzák a vacsoránkat bár ő az ebédhez sem nyúlt. Konkrétan már vagy 8 órája ugyan abban a térdelő pózban van. Rémisztő! Konkrétan egy ideig szinte biztos voltam benne, hogy ez meghalt de aztán az őr aki hozta a vacsoráját az megnézte a pulzusát és elvileg még élt. Elvileg! De gyakorlatilag fogalmam sincs.

Egész nap az járt a fejemben, hogy Ki meg Mi ez a nő? Mondom mit tudok eddig róla:
1.: Ismeri valahonnan a bátyám.
2.: Valamiért bezárták ide.
3.: A bezárásához valami köze van a fent említett ütődöttnek és ezért pipa rá.
4.: Nem Asgardi vagyis nem 100%-ig.
5.: Fel van vágva a nyelve.
6.: 8 órán át mozdulatlanul tud ülni.
7.: Boszorkány vagy izom ember.
Ennyi! Ja!
8.: A neve Metra. Ami Asgardi név.
Kiráz a hideg ettől a lánytól.

Miután megettem a vacsorámat, ami rettenetes volt, lefeküdtem aludni. Elalvás közben is a lányon gondolkoztam. Holnap megpróbálok beszélni vele ha él!

Pár perc forgolódás után sikerült elhelyzkednem és elaludtam.

Álmomban Jotunheim egyik jeges szakadékában találtam magam. Miért álmodok a ,,hazámról" ? Kérdeztem magamban. Mindenhol csak hó, jég és szikla. Állapítottam meg. Odin komolyan azt akarta,hogy itt uralkodjak ? Rettenetes ez a hely! - Pont olyan jeges mint elképzeltem - hallatszott egy hang a hátam mögül . Azonnal megfordultam és két gyönyörű zöld szempárral találtam szembe magam.

Az új szomszéd lány állt mögöttem. Reszketett a hidegtől de őt ez nem zavarta mert meglepetten méregetett.

-Te látsz engem? -kérdezte.

- Igen - válaszoltam meglepetten. Erre odalépett hozzám és elkezdte bökdösni a karom, majd a vállam aztán a mellkasom.

- Szerintem ez nem a legjobb helyszín erre aranyom. - vigyorogtam.

Letette a kezét és mérgesen felnézett rám.

- Ne hívj aranyomak! Amúgy csak azt néztem, hogy érzed e ha hozzád érek.

- Te is érzed ha hozzád érek? - mondtam és a kezem a derekára tettem. Nem is reagál rá csak beszélt tovább.

- Hogy lehet, hogy látsz és érzel is engem?

- Hát ha valakivel álmodunk azt általában látjuk és meg is tudjuk érinteni. -vigyorogtam miközben mélyen a szemébe néztem. Ő csak elmosolyodott

- Tehát az Asgardi boszorkányok nem tudnak belépni mások álmaiba. Jó tudni. - bólintott. Tehát akkor jól sejtettem, hogy boszorkány. De milyen boszorkány?

-Mert te milyen boszorkány vagy? Csak Asgardban vannak boszorkányok. - néztem rá értetlenül.

Erre elnevette magát. Mi baja ennek a lánynak?

- Ti idefent tényleg azt hiszitek, hogy csak ti tudtok varázsolni? - nevetett még jobban.

- Mert  mitgardon is vannak boszorkányok? Azok a kis mitugrászok megtanultak volna varázsolni. - nevettem. Ő meg komoran rám nézett.

- Attól hogy ti vagytok a 9 Birodalom őrei még nem kell mindenkinél feljebb valónak képzeli magatokat! - mérgelődött.

- Nem képzeljük magunkat feljebb valónak hanem feljebb valók vagyunk. Istenek vagyunk! - néztem rá gúnyosan.

- Te beképzeltebb vagy mint a bátyád! Ami nem kis szó! - vágott vissza.

- Jól felvan vágva a nyelved! Amúgy honnan ismerd ilyen jól a bátyám? - elmosolyodott.

- Bosszúálló vagyok! - vigyorgott.

- Már minden jött-mentet felvesznek a csapatukba? - gúnyolódtam.

- Gúnyolódj csak de ők győztek le ha jól emlékszem. - vágott vissza arcán pimasz vigyorral.

- Vigyázz a szádra! - morogtam. Közelebb lépett de olyan közel, hogy az orrunk hegye összeért és a szemembe nézett.

- Külömben mi lessz? - suttogta. A szeme telejesen megbabonázott. Akartam még valamit mondani, de amikor kinyitottam a számat felébredtem.