Börtön töltelékek/Loki ff. BEFEJEZETT

18.rész Még több midgárdi boszi

- Ezt nem hiszem el! - duzzogott Metra az ölemben. Én csak nevettem és magamhoz öleltem.

- Nem élvezed a közelségemet? - mondtam miközben a puszit nyomtam az arcára.

- Ha így vagyunk közel akkor élvezem! - puszilt szájon - De azt nem élvezem, hogy egyre kevésbé tudunk eltávolodni egymástól! Már 15 méter után vissza teleportálunk! - morgott.

- Miért baj ha nem tudunk eltávolodni? - mondtam és finoman megcsókoltam. De ő eltolt magától.

- Loki! Mi lessz ha nem tudunk eltávolodni! Ha összeolvadunk vagy valami?! - pánikolt.

Hogy megnyugtassam még jobban magamhoz öleltem.

- Igazad van! Bocsánat! - suttogtam a hajába.

- Az én midgárdi boszim biztos kitalál valamit! - nyomtam puszit a fejére.

- Nem tudok! - dőlt a vállamnak - Az elmúlt 3 napban minden főzetet és varázs igét kipróbáltam! De semmi!

- Akkor kérjünk segítséget! - súgtam a fülébe.

- Kitől?

- Nem tudom, mondjuk egy másik midgárdi boszorkánytól! - vontam vállat

Felnézett rám.

- Te egy zseni vagy! - csókolt meg - És azt is tudom, hogy kit keressünk! - ujongott miközben le mászott az ágyról.

Utána kaptam. A csuklójánál fogva egy laza mozdulattal visszarátottam az ágyra. Gyorsan ráfeküdtem. A kezemmel lenyomtam az ő kezeit, így semmi esélye nem volt a menekülésre.

- És mi jár a zseninek? - vigyorogtam sunyin.

- Porqua Aluta! - kiáltott Metra és az ujjai megint lilán fénylettek. Én meg a levegőbe emelkedetem.

- Ez nem ér! - morgolódtam lebegve.

Metra csak vigyorgott aztán felöltözött. Egy fekete pólót vett fel amire az volt írva, hogy ,,Valar Morghulis" és egy farmert. Csettintett egyet, és én az ágyra zuhantam.

- Ne lustálkodj! Gyere már! - mondta kuncogva. Feltápászkodtam. Varázsoltam magamra egy sötét zöld pólót és egy fekete farmert és elindultunk.

Miután ki értünk a toronyból Metrával kézen fogva mentünk tovább. Metra nem akarta, hogy a többiek tudjanak kettönkről. Ezért csak akkor csókolóztunk, és fogtuk meg egymás kezét, ha kettesben voltunk.

Némán sétáltunk. Mivel nyár volt hét ágra sütött a nap. Boldogan nézelődtem. Milyen jó lett volna itt uralkodni! Gondoltam magamban.

Egyszer csak Metra megállt egy kis bolt előtt. Kezemnél fogva rángatott be. Egy apró kis bolt volt. Teljesen Metra boszorkány szobájára emlékeztetett. Polcok amin mindenféle könyv, üveg, doboz... stb. volt.

- Üdv! mibe.... Metra! - rohant ki a pult mögül egy szőke 30 körüli nő és Metra nyakába ugrott.

- Lu! - viszonozta Metra az őlelést.

- Khm...! - krákogtam.

Egyszerre néztek rám.

- Lu ő Loki! Loki ő Lu! - mutatott be minket Metra.

- Az a Loki? - súgta Metra fülébe.

- Igen az a Loki vagyok! - súgtam a fülébe. Ilyedten hátrált de Metra kezével megállította.

- Nyugi! - nézett rá biztatóan.

- Igen nem kell félned nem is fog fájni mikor leszúrlak! - varázsoltam elő a tőrömet.

A lány teljesen összerezzent. Emeltem volna fel a tőrt de Metra a lábamra lépett.

- Csak szórakozok! - vigyorogtam ártatlanul. Metra csak meg forgatta a szemeit.

- Mit keres itt? - kérdezte félve Lu.

- Majd elmesélem. Robert itt van? - kérdezte Metra. Lu csak bólintott és hüvelykujjával hátra mutatott. Metra egy bólintással köszönte meg. Aztán elindult hátra. Némán követtem.

Mikor hátra értünk egy szinte ugyanolyan szoba tárult elénk csak nagyobb volt. Középen egy 50 körüli hosszú fekete hajú férfi ült lila zakóban és lila cilinderben.

- Robert! - kiáltott fel hirtelen Metra. A fickó felnézett a könyvből.

- Met! - kiáltott Ő is, majd megö
leték egymást. A fickó arcon is puszilta.

- Még mindig gyönyörű szép vagy! - bókolt a fickó.

- Szerintem mindíg az vagy! - vágtam közbe. A fickó értetlenül rám nézett.

- Ő ki? - mutatott rám a fickó.

- Robert ő Loki! Loki ő Robert!

- Üdv! - léptem melléjük és kezem Metra csípőjére tettem. Metra egy kicsit elpirult és kínosan mosolygott.

- Csak látni akartál vagy akarsz is valamit? - mondta Robert és ránézett.

- Ez is, az is! - mondta Metra mosolyogva miközben próbát kicsit elhúzódni tőlem, de én erősen tartottam. - De főleg segítségért - pontosított.

- Miben segíthetek? - vigyorgott Robert.