11.rész

2.1K 165 15
                                    

2020.04.25.

Négy órakor fáradtan dőlők hátra a székemben, majd hajamba túrok és elteszem a papír stócot amit befejeztem. Kikapcsolom a számítógépet, majd magamra veszem a zakómat, kezembe veszem az értéktárgyaimat és kifelé veszem az irányt. Jungkook az ajtó előtt áll, szinte szó szerint bele botlok.

-Mehetünk?-Döntötte oldalra fejét, mire egy halvány bólintás volt a válaszom. Bezártam az irodámat, majd meg indultam Jungkook mögött, aki célirányosan indult el.

-Hová megyünk?-Néztem rá kíváncsian, mire elmosolyodott és egy pillanatra rám nézett, de nem mondott semmit sem.-Naa, Jungkook, mondd el!-Kértem őt, mire elnevette magát.

-Úgy látom meg maradt a kíváncsi éned is. Szia Leila!-Intett a lánynak, aki mosolyogva és kissé meglepve nézett ránk, majd felemelte felém mutatóujját mikor Jungkook nem figyelt.

-Meg.-Bólintottam egy nagyot.-De most..Akkor tényleg nem mondod el?

-Nem. Majd meglátod ha oda értünk.-Rántotta meg a vállát, majd a parkoló felé vette az irányt.

-Jungkook! Én is kocsival jöttem.-Mutattam az autóm felé.

-Nem gond. Megyünk az enyémmel, majd haza doblak. Szólj, hogy itt a kocsid, majd valamelyik gorilla figyel rá.-Rántotta meg a vállát, mire bólintottam egyet, és beszálltam az anyós ülésre.

Az út csendben telt, de nem volt feszült hangulat. Egész kellemes volt a légkör, most valahogy sokkal nyugodtabbnak éreztem magam. Sőt, szerintem Jungkook is egészen nyugodt volt.

-Egyébként..Natsumi hol van?-Néztem rá kissé félve. Tartottam a reakciójától.

-Otthon.-Válaszolta meglepően lazán, majd le indexelt és jobbra fordult.

-Együtt éltek?-Kíváncsiskodtam.

-Nem.-Rázta meg a fejét.-Miért is érdekel?-Nézett rám egy pillanatra.

-Ja hát..Csak kérdeztem.-Néztem ki az ablakon, majd az elsuhanó tájat kezdtem vizslatni, de végül hamar meguntam azt is, és tekintetem Jungkook-ra vezettem, aki hihetetlenül dögös látványt mutatott. Vagyis..Jól néz ki..Igen. Ennyi.

-Ha sokat nézel a végén még lyukat égetsz rám.-Mosolyodott el sunyin, mire zavartan pillantottam félre.

-Bocsánat.-Mondtam halkan, de csak egy kuncogás volt a válasz.

-Itt vagyunk!-Szólalt meg egy kis idő múlva, majd kiszállt a kormány mögül, és megkerülte az autót, majd kinyitotta a felém eső ajtót.

-Köszi.-Mosolyodtam el.-Hű..Szép étterem.-Bólintottam elismerőn. A teraszon hangulatvilágítás volt, kissé sötétebb színekben pompázott minden. Már kintről is látni, hogy bent is hatalmas fény áradat van, de mégis kissé sötétebb a hely. Nem vakul meg az ember..Tetszik.

-Ha kigyönyörködted magad, akkor akár be is mehetünk.-Nevette el magát.

-Bocsánat.-Néztem oldalra.

Jungkook kinyitotta előttem az ajtót, majd maga elé engedett és végül ő is utánam jött. Egy pincér lány már előttünk is termett, majd egy hatalmas mosollyal üdvözölt minket.

-Sziasztok!-Mosolygott, és még meg is hajolt.

-Szia Mina.-Viszonozta a gesztust Jungkook.

-Hová lesz a hely, Jungkook?-Indult meg valamerre, mi pedig követtük őt, bár én kissé értetlen fejet vágtam. Most ők személyesen is ismerik egymást, vagy csak sokat jár erre Jungkook?

Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓Where stories live. Discover now