Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓

21.rész

-Brownie-t?-Döntöttem oldalra a fejem mosolyogva.

-Igen. Tudod a régi idők emlékére.-Suttogta ajkaimra, majd nyomott is rá egy puszit, aztán előbújt kisfiús mosolya.

-Oké. Akkor kezdjünk neki!-Mosolyodtam el én is, majd elkezdtük elő szedni a hozzávalókat.

Lassan megolvasztottuk a csokit és a vajat is, majd miközben Jungkook keverte én hozzá adtam a lisztet, a cukrot a sütőport és a kakaót, aztán a tojásokat elkeveretük a csokis masszában. Miután ezzel készen voltunk bele tettük egy 5 cm magas edénybe, és 180 fokon sütni kezdtük. Természetesen nem mentünk túl messzire tőle, hiszen nem akartuk, hogy oda égjen, így hát én a pulton ültem, Kook pedig előttem állt a lábaim között.

-Szóval arra gondoltam, hogy ha már csináltunk sütit át jöhetne Tae is.-Cirógatta oldalam.

-Okés, ez remek ötlet. Hívd fel!-Mosolyogtam, Ő pedig már tette is amit mondtam neki. Alig telt el fél óra Tae már csöngetett, Kook pedig ajtót nyitott.

-Időben jöttél, Chim most vágta fel a sütit.-Hallottam hangját, mire Tae egy mevetést hallatott, aztán lassan meg is jelent boldog lénye a konyhában. Egy hatalmas öleléssel fogadott, aztán pedig engedte, hogy tovább vágjam az édességet.

-Köszönöm szépen a meghívást, erre a kis sütemény partira.-Hajolt meg mélyen Tae, mire nevetve löktem rajta egy kicsit.

-Bármikor át jöhetsz Tae.-Mosolyodtam el, majd egy tányérra szedtem pár szelet süteményt.

-Majd ne lepődjetek meg, ha néha megjelenek szó nélkül.-Vigyorgott a tégla mosolyával, mire Kook átkarolta a derekam és egy kisebb csókot nyomott ajkaimra.

-Bármikor szívesen látunk.-Nézett a kissé meglepődött Tae-ra, míg én fülig pirultam és inkább oldalra fordítottam a fejem.

-Ti most akkor...Egy pár vagytok?-Kérdezett kissé be lassulva Tae, mire egy kínos mosoly kíséretében fejet ráztam.

-Nem.-Adtam hangot válaszomnak, ő pedig csípőre tett kezekkel nézett hol engem, hol pedig Kook-ot.

-Akkor ez mi volt? Ez a kis csók. Ne adjátok már nekem a hülyét. Ha nem is vagytok együtt -amit egyébként kétlek.-Tette hozzá.-Akkor is a vak is megmondja, hogy több van köztetek mint egy kis csókocska. Esetleg szexeltek?-Kérdezte nyíltan, miközben még egy sütit nyomott a szájába. Vörös fejem inkább lehajtottam, és igyekeztem nem menten összeesni Tae kíváncsisága miatt.

-Van, hogy csináljuk, igen.-Rántott vállat Kook lazán, mire még vörösebb lettem, ha eddig nem lettem volna éppen eléggé az. Eddig nagyjából egy paradicsom lehettem, és most? Mint egy láva..

Tae mosolyogva lepacsizott a vigyorgó Kook-al, én pedig álltam mellettük mint egy kuka, és arra vártam, hogy mégis mikor veszik észre, hogy én is itt vagyok? Valószínűleg maguktól semmikor, így hát nekem kell magamra felhívni a figyelmet.

-Khm..Ejtsük a témát!-Fordultam el inkább tőlük, majd kissé duzzogva a szekrények felé fordultam és kivettem egy nagy tálat, majd egy csomag popcornt is.-Valaki válasszon egy filmet, addig csinálok kukoricát!-Mondtam, mire Tae már el is iszkolt, hogy ő válasszon filmet. Kook egy sóhaj kíséretében átkarolta a derekam és hátulról egy puszit nyomott nyakamra, mire igyekeztem semmis reakciót mutatni, de a libabőrök elárultak.

-Baj van, Chim?-Suttogta nyakamba. Beharaptam az alsóajkam és igyekeztem tartani magam, bár nehéznek viszonyult. Sosem tudtam haragudni a kis nyuszi fiúra, bármit is csinált. Pedig egyszer eltörte az egyik kedvenc játékom. Hiába csak egy játék volt, nekem sokat jelentett.

-Nincs.-Mondtam végül kissé talán flegmán, ami minden bizonnyal nem tetszett neki, mivel egy erőszakos mozdulattal fordított maga felé és pakolt fel a pultra. Nagy szemekkel néztem rá, kissé elnyílt ajkakkal. Szigorú volt a tekintete, figyelmet parancsoló és kemény. Mindjárt én is kemény leszek ha ilyen lesz...

-Az a baj, hogy elmondtam, hogy dugunk néha?-Húzta egyik szemöldökét, mire mérgesen néztem rá.

-Ne nevezd így!-Szóltam rá.

-Miért, akkor mit csinálunk?

-Szeretkezünk.-Durcáztam be, mint egy hat éves. Igen, néha még mindig kicsi vagyok..-Vagy te talán tényleg csak "dugsz" és kész?-Döntöttem oldalra a fejem, mire nevetve csúsztatta kezét derekamra.

-Jaj, te..-Dörgölte orrát az enyémnek.-Persze, hogy nem. Tudod, hogy szeretlek!-Suttogta közénk, majd azonnal össze is tapasztotta ajkainkat, hogy egy lágy csókot kezdjen. Persze azonnal viszonoztam is, hiszen ki lennék én, hogy ezt megállítsam?

-Még hogy nincsenek együtt.-Hallottuk meg Tae hangját magunk mellől, mire szétváltunk. Kidobta a popcorn csomagolását, majd a tállal együtt a nappaliba indult.-Most vagy menjtek szobára, vagy gyertek velem Vasembert nézni!

-Vasember!-Ragyogott fel Kook szeme, majd könnyű szerrel felkapott, és már rohant is a nappaliba, ahol már ment is a film.

Nos..Nagyjából semmit nem értettem a filmből, ugyanis engem cseppet sem kötött le, így hát nem is kérdés; nem figyeltem oda. Már az elején azzal voltam elfoglalva, hogy fejben inkább összeírtam egy bevásárlólistát, és azt is számításba vettem, hogy vajon milyen lesz az esküvő, amire hamarosan el kell mennünk. Valamint Natsumi is a gondolataim közé fertőzött valahogyan, és be kell valljam; még mindig utálom. Lehet, hogy csak a féltékenység beszél belőlem, de nekem akkor sem lesz a szívem csücske, ha a világ összes jó dolgát megteszi értem. Inkább átadom Yugyeom-nak, aztán kezdjen vele amit csak akar, csak ne kelljen többet látnom az életben.

Ezek mellett Gguk is megjelent a kis buksim gondolatai között, és rengeteg dolog jutott eszembe róla is. Tényleg nem vagyunk együtt, de akkor most mik vagyunk? Nem mondanám, hogy barátok vagyunk, mert ettől talán többek, de mégsem vagyunk egy pár. Most ez..Barátság extrákkal? Jézusom..Ugye nem? Mondjuk, azok nem csókolgajták össze vissza egymást csak úgy random..Akkor mégis mik vagyunk?

Ehhez és ehhez hasonló kérdések merültek fel bennem, mikor is éreztem egy ütést az ölemben. Azonnal oda néztem és láttam, hogy Tae bizony elaludt.

-Psszt..Gguk. Menj arrébb, elfektetem Tae-t a kanapén. Hadd aludjon.-Suttogtam neki, mire fel is állt és segített kényelmbe helyezeni barátunkat.-Így ni.-Takartam be jól, majd tincsei közé simítottam és lekapcsoltam a TV-t.

-Talán csak nem bejön neked?-Húzogatta Kook szemöldökét egy perverz vigyor kíséretében, de kissé mintha megfeszült volna.

-Nem.-Nevettem halkan.-De ettől függetlenül még szeretem, mint barát.-Mosolyodtam el, mire Kook megcsókolt.

-Lassan fürödjünk és aztán aludjunk, rendben?

-Rendben!

Ha tetszett a rész nyomd meg a csillagot, vagy kommentelj, hiszen innen tudom, hogy érdemes-e tovább írnom. Köszönöm, hogy elolvastad!❤

Valamint szeretném ha mindenki ránézne BrownLiia oldalára, ugyanis hihetetlenül jól ír. Az egyik könyvét beajánlották instagramon is😌Személyes kedvencem a 'Bulletproof' (Yoonkook) és a Dance in the rain (Jikook) ❤ Nagyon sokat jelentene neki is és nekem is ha rá néznétek. Tényleg nagyon ügyesen ír, és aktív is. ♡♡ Két könyvén már meg van az 1K olvasó, ami neki hihetetlenül sokat jelentett. Hozzunk neki össze még több olvasót és szavazót!! 💜