Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓

7.rész

2009.06.22.

-Jungkook! Nem tudod, hogy hol van a kék pólóm?

-Nem.-Válaszolt rám sem nézve, majd tovább öltözött.-Nem lehet, hogy a szennyesbe tetted?-Nézett végre rám, mire elgondolkodva néztem magam elé, aztán homlokomra csaptam.

-De. De akkor mit vegyek fel?

-Vedd fel azt!-Mutatott a fehér pólómra, én pedig hallgatva rá azt vettem fel.

-Így jó leszek?-Forogtam előtte. Tetőtől talpig végig mért, majd egy hatalmas mosoly kíséretben bólintott egy nagyot.

-És én?

-Ugyan már, te mindig az vagy..-Forgattam meg a szemem, majd nevetve átöleltem.-Jól nézel ki. Mehetünk?

-Mehetünk. Alig várom már.-Tapsikolt.

Jungkook át került egy másik iskolába, ugyanis az osztálytársai nem bántak vele valami szépen, és mivel még viszonylag "kicsi" nem akarták a szülei ki tenni egy ekkora "bántás" elé, vagy hogy is fogalmazzak. Mivel nekem eléggé hiányzott, és valljuk be; neki is én, így arra a döntésre jutottunk, hogy akkor átmegyek hozzá. Így hát mindketten iskolát váltottunk. Szerencsére sokkal könnyebben be illeszkedett oda, mint az előző iskolába, szóval végül minden probléma meg oldódott. Nekem is jó itt, és neki is.

●●●●

2020.04.17.

Legnagyobb bánatomra Natsumi szinte azonnal elfogadta a "modell" felkérést, így hát most lehetünk vele. Igyekszem minél kevesebbet lennem a közelében, bár meglehetősen nehéznek bizonyul ez a feladat tekintve, hogy az én dolgom őt felkészíteni szinte mindenre.

Szinte gyomorgörccsel lépek be a saját cégemhez, és ahelyett, hogy az irodám felé venném az irányt; megtorpanok.

-Csak nem félsz?-Kérdezi Leila, ezzel ki zökkentve engem gondolkodás menetemből.

-Talán. Még a végén nem marad hajam.-Túrtam tincseim közé, mire Leila nevetve neki dőlt a pultnak.

-Szerintem megmarad. Viszont Mrs. Tökély és Jungkook már itt vannak úgy tíz perce, szóval azt hiszem ideje lenne be menned neked is.-Nézte meg az óráját, majd egy biztató mosoly kíséretében a kezembe nyomott egy pohár kávét.

-Köszönöm!-Mosolyodtam el, majd a kijelölt terem felé vettem az irányt. Lássunk akkor neki.-Jó reggelt mindenkinek!-Nyitottam be a terembe látszólag magabiztosan, bár belül azért megremegett alattam a léc. Nem arról van szó, hogy félek egy nőtől, de meg mondom őszintén:Félelmetes. Talán még a Jungkook-al való pici kapcsolatunk is újra kárba veszne, amit semmiképpen sem akarok. Igaz, nem vagyunk nagy puszipajtások, de talán majd idővel ismét kialakul köztünk egy szorosabb kapcsolat.

-Jó reggelt, Mr.Park!-Köszöntek vissza a teremben lévők, majd ismét a munkájukba temetkeztek.

-Siu!-Szóltam a lánynak, aki azonnal oda is jött hozzám egy hatalmas mosoly kíséretben.-Hol van Natsumi és Jungkook?-Néztem rá értetlenül. Leila azt mondta, hogy már itt vannak, de én még nem is láttam őket.

-Az öltözőben.

-Köszönöm!-Biccentettem egy aprót, majd az említett helyiség felé vettem az irányt, ahová aztán be is nyitottam. Viszont bár ne tettem volna.

Natsumi az asztalon ülve ölelte körül Jungkook-ot, aki derekára helyezett kezekkel simogatta őt, és közben vadul, de mégis lassan csókolta lányt. Akarva-akaratlanul is be villant egy emlék, ahogyan Jungkook régen engem is így csókolt. Bele túrtam selymes hajába, és bele mosolyogtam a csókba, amit édes ajkai kezdeményeztek.