Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓

8.rész

2010.09.01.

-Szia Jungkook!-Ültem mellé az ágyra, mire fejét az ölembe hajtotta, és egy hatalmas sóhajt hallatott.

-Nem akarok ma születésnapozni.-Piszkálta a nadrágom. Bele túrtam puha hajába, és kobakját kezdtem simogatni, közben neki dőltem  a hatalmas párna halomnak.

-Miért nem? Eddig mindig annyira szeretted a szülinapodat. Most mi történt?-Kérdeztem halkan. Pár percig meg sem mukkant, végül mégis bele kezdett a beszédbe.

-Anya azt mondta, hogy apa nem jön el. Dolgoznia kell, és...Nem lesz itt.-Halkult el a végére, mire megéreztem egy könnycseppet a térdemre pottyanni.

-Ne aggódj emiatt! Ha a bulin nem is lesz itt, később biztosan megünnepli veled. Elvégre ez a tizedik, biztos nem hagyja ki.

-Nem érdekel. Később már nem akarok vele lenni. Később veled akarok lenni, apa nélkül.-Markolta meg a lábam mellett elhelyezkedő takarót, majd arcát teljesen eltüntette combomban és így pityeredett tovább. Haját simogatva próbáltam egy kicsit nyugtatni, majd végül felhúztam magam mellé, és így aludtunk el.

●●●●

2020.04.19.

Kómásan parkolok le a cég előtt, majd fejem a kormányra hajtom, minek következtében megszólal duda. Ijedten ugrom egyet ülő helyzetemben, majd szinte nyafogva dőlők hátra. Szemem becsukva pihenek egy kicsit, és felkészítem magam lelkiekben Natsumi hisztijeire és Jungkook furcsaságaira.

Natsumi ebben a pár napban az őrületbe kergetett. Igaz nincs itt egy hete se, de már azt hiszi, hogy ő a legjobb modell az egész világon, márpedig az az igazság, hogy bőven van még hova fejlődnie. Siu-t is kikészítí, tiszta ideg mindennap végén.

Jungkook pedig..Hogy is mondjam? Kissé mintha távolságtartó lenne, de mégis állandóan ott van ahol én. Ha megindulok ebédelni ő is jön, de ha oda mennék hozzá arrébb somfordál. Ki érti ezt? Tiszta zakkant mint a barátnője..Illenek egymáshoz.

Egy sóhaj kíséretében döntöm előre a fejem, majd a karórámra pillantva veszem tudomásul, hogy ideje lenne bemennem végre. Így hát kiszállok az autómból, bezárom azt, majd megyek is befelé. A pulthoz mennék egyből, egy reggeli beszélgetésre, ám ott csak Kai van, nem pedig Leila. Értetlenül nézem őt, majd megindulok felé.

-Jó reggelt Kai! Leila?

-Jó reggelt! Natsumi kávét kért, és vitt neki, addig beálltam én.

-Ááá, értem. Köszi.-Mosolyodtam el, mire kissé meghajolt. Egyből a "modell" terem felé vettem az irányt, majd be is nyitottam. Ebben a pillanatban Natsumi ráöntötte a kávét Leila-ra, aki elképedve figyelte a lányt. Annyira lesokkoltam, hogy meg sem tudtam szólalni.

-TE BÜDÖS SZAJHA!-Pofozta fel Leila, mire össze ráncolt szemöldökkel, és egy o alakot csinálva a számmal figyeltem a jelenetet.

-HOGY BESZ..-Kezdett bele Jungkook, ám még mielőtt neki állt volna a lánynak; közbe léptem.

-NATSUMI! Az irodámba! Most!-Biccentettem fejemmel az ajtó felé, mire dühödt léptekkel ugyan, de megindult felfelé. Fejem fogva léptem közelebb Leila-hoz, majd az öltöző felé vettem az irányt, és a kezébe nyomtam egy szolidabb ruhát, amiben talán majd jól érzi magát.