2020.05.03.
Az irodámban ücsörögve gondolkodtam azon, hogy mégis mivel lehetne ezt a helyet egy kicsit feldobni? Mármint nem csak az én irodámat, hanem úgy eleve az egész céget. A díszítéssel sokra nem megyek, egy idő után unalmas lesz, mást meg nem nagyon tudok..Ingyen étel van, természetesen víz is. Mégis mi a fenével álljak elő? Az alap eszközök a munkához szintén meg vannak, de mégis úgy érzem, hogy valami hiányzik. Hiába agyalok egyszerűn nem fér a fejembe, hogy mégis mi kéne ide, vagy mégis mire lenne szükség. Egyáltalán szükség van valamire?
-AZT MONDTAM MENJ EL!-Hallottam meg Jungkook hangját, mire egy sóhaj kíséretben eresztettem le a fejem és ráztam meg azt. Kook és Natsumi már megint veszekednek. Ez megy egészen szombat óta..
-MERT MI LESZ HA NEM MEGYEK, HM?-Kérdezett vissza vékony hangján a lány, mire úgy döntöttem közbe avatkozom, hiszen ezen a szinten rajtunk kívül még ketten tartózkodnak.
Megkerültem az asztalom, majd kiléptem az irodámból és Jungkooké felé vettem az irányt, végül be is nyitottam.
-Srácok...-Kezdtem bele, ám ekkor a fejem felé repült egy mappa, amiből szana széjjel szálltak a papírok. Kitértem a mappa elől még mielőtt a fejem bánta volna, majd kissé idegesen néztem rájuk, ők pedig ijedten rám.-Mi a franc folyik itt már megint?-Emeltem fel kissé a hangom, de még így is viszonylag halk voltam az előbbi kiabálásukhoz képest.
-Natsumi bejött és nem..-
-Jungkook már megint egy..-
Természetesen egyszerre kezdtek el beszélni, így nem is értettem mit mondtak. Halántékomat dörgölve hallgattam a sok sületlenséget, míg végül rájuk néztem és hangosan alkiabáltam magam.
-ELÉG LEGYEN! Szombat óta ez megy...Egész nap mást sem csináltok csak folyamatosan veszekedtek. Olyanok vagytok mint a rossz házasok. Elakarod venni?-Néztem Jungkook-ra idegesen.-Mert akkor hajrá. Veszekedni otthon is tudtok, nem csak itt.
-Jiminshi nem..-
-Nem..Ha még egy vitát meghallok..Akárcsak egy kis hangoskodást is..Mind a ketten repülhettek innen. Nem azért vagytok felvéve, hogy egésznap itt basszátok az eget és úgy vitatkozzatok egymással mintha az kötelező lenne. Natsumi mától kezdve nem jöhetsz fel erre a szintre, csak ha hivatva vagy.-Néztem a lányra, aki csak leesett állal pillogott rám, majd durcásan és nagyokat dobbantva vette kifelé az irányt, végül becsapta maga után az ajtót.
-Jimin én..
-Pakolj össze!-Mutattam a szét dobált papír halomra, majd kifelé vettem az irányt Jungkook-ot magára hagyva.
Talán kicsit nyers lettem volna? Mindenesetre mostmár hátha ért a szóból végre, elvégre nem hiányzik senkinek sem, hogy csak kiabálás uralkodjon a legfelső szinten. Ráadásul munkaidőben.
-Jimin!-Kopogott be nagyjából 10 percen belül Kook, mire meglepve néztem az ajtó felé. Kopogott...
-Gyere!-Szóltam ki eléggé hűvös hangon, mire hallottam, hogy egy nagy sóhajt vett és csak azután lépett be az irodába.
-Ne haragudj!-Nézett a szemembe. Most tényleg bocsánatot kért? Nem az a fajta.
-Ennyire megviselt, hogy szakítottatok? Hogy még bocsánatot is kérsz?-Húztam fel egyik szemöldököm érdeklődve.
-Jimin, ne csináld már..-Hajtotta hátra fejét, ezzel feltárva fehér nyakát.
-Mit ne csináljak? Te csinálsz úgy mintha az lett volna életed legnagyobb hibája, hogy ott hagytad. Ha ennyire bánt a dolog miért nem mész vissza hozzá? Félsz, hogy nem akar téged magad mellé vissza?
KAMU SEDANG MEMBACA
Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓
Fiksi PenggemarJeon Jungkook egy 20 éves férfi, aki Japánból tér vissza hazájába, Koreába. Barátnője Kawashima Natsumi egy igazi ulzzang, így nem kérdés, hogy egy kicsit el van szállva magától, viszont Jungkook-ot ez nem izgatja. Park Jimin egy 22 éves férfi, aki...