Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓

20.rész

Sokkolva állok a fotó terem ajtajában, és szinte már tátott szájjal figyelem az eseményeket. A bentlévőknek igazából fel sem tűnt, hogy plusz két személy van még, elvoltak maguknak.

Pár kamera a földön van és összetörve hevernek a padlón, miközben pár lámpa szintén mellettük helyezkedik el, nem is beszélve az egyik monitorról.

-...Úgyhogy nagyon gyorsan vegyél vegyél vissza magadból, mert itt nem te vagy az aki mindenkinek parancsolgat!-Hallottam meg Leila kiabáló mivoltát, majd Natsumi-ra néztem, aki vörös fejjel és kócos hajjal hallgatta, hogy éppen vele kiabálnak.

-Mi az, hogy vegyek vissza magamból? Mert te jobb lennél nálam? Azt hiszed ha Jimin nincs itt akkor te irányítod ezt az egész kócerájt? Ne hidd már azt, hogy van hatalmad felettünk!-Oktatta a hosszú hajú a szőkét, mire az vérben forgó szemekkel lekevert neki egy pofont.

-Úúú..-Húzta el a száját Jungkook.-Ez fájhatott.-Döntötte oldalra egy pillanatra a fejét.

-Lányok..-Szólaltam meg, ám egyik sem hallott meg. Natsumi hirtelen Leila-nak ment, ám arra nem számított, hogy a lány bizony járt harcművészetet tanulni. Egyetlen mozdulattal leteperte őt.

-Ha még egyszer nekem mersz támadni, vagy esetleg ki mersz oktatni..Eltöröm a kezed.-Sziszegte a szőke. Natsumi száját húzva próbálta lefejteni magáról a szőke kezeit, mellkasáról pedig a lábát, ám ez egyáltalán nem sikerült neki. Leila végül elengedte.

-Szólni fogok Jungkook-nak, és akkor majd nézhetsz..-Porolta le magát dühösen Natsumi.

-Nekem aztán hiába szólsz, tőlem azt csinálnak veled amit akarnak.-Szólt közbe Jungkook, mire minden szem ránk szegeződött. Leila beharapott alsóajakkal hajtotta le a fejét, Natsumi pedig meglepve nézett hol engem, hol pedig Kook-ot.

-Mr. Park..Örülök, hogy..-

-Nem kell!-Emeltem fel egyik kezem, mire minden szava abba maradt.-Takaríts fel! Ki vagy rúgva. Holnap reggel át adlak Yugyeom-nak.-Utasítottam, majd fejemmel biccentettem Leila-nak, aki már jött is utánam és Kook után.

Az irodámba érve frusztráltan mentem az asztalom mögé és arcomat megdörzsölve néztem ki a hatalmas ablakon.

-Jimin én nem akartam rosszat.-Szólt halkan Leila, mire leültem én is, majd ránézétem.

-Mi történt?-Sóhajtottam gondterhelten. Kook a székem mögé állva kezdte vállam masszírozni, hogy ne legyek annyira feszült, bár jelen esetben fel tudtam volna robbanni, annyira ideges voltam.

-Öhm..Szóval Siu kirohant a fotós teremből, hogy menjek és intézkedjek, mert Natsumi megint nem hajlandó együtt működni..-Kezdett bele, bár most először olyan lassan beszélt, hogy szerintem még maga sem hitte el. Talán fél egy kicsit tőlem, pedig semmi oka nincs rá.

-Igen? Tovább?-Könyököltem fel a fa asztal tetejére.

-Szóval én bementem és egyenesen Natsumi-hoz vettem az irányt, aki ugye háttal volt nekem. Azt hitte Siu vagyok, így mikor hozzá értem meglökött. Így borult le pár kamera és néhány lámpa is. Aztán veszekedni kezdtünk.-Hajtotta le a fejét.-Sajnálom Jimin!-Nézett szemeimbe.

-Jól van, minden rendben. Natsumi és te ki kell fizessétek a kamerákat. Mennyi is tört össze?-Nem akartam túl nagy "büntetést" rá szabni, de mégis csak én vagyok a főnök, és egy kis fegyelmet gyakorolnom kell rájuk. Különben is..Leila elég jól van fizetve, azt hiszem nem fog neki fájni.

-Négy..-Gondolkodott.

-Rendben. Legkésőbb hétfőre szeretném látni az összegeket. Most mehetsz Leila.

-Köszönöm. Sziasztok!-Intett egyet, majd halkan becsukva maga után az ajtót kilépett az irodámból.

-Arghh..-Egy morgás kíséretében "folytam" el a széken, mire Jungkook nevetve megfogta a karjaim és felhúzott a székből, hogy aztán karjai közé tudjon zárni.

-Haza megyünk?-Suttogta ajkaimra, mire egy bólintás volt a válaszom.

●●●●

-Szóval mit nézünk?-Ültem le Jungkook kanapéjára, de nem volt valami kényelmes. Mármint a kanapéval nem volt gondom, a ruhám volt kényelmetlen.-Kook ide adod a kocsi kulcsod?

-Minek?-Nézett rám értetlenül.

-Kényelmetlen a ruhám és a bőröndben szerintem van olyan ruha amit én nem használtam. Plusz itt meleg is van.-Magyaráztam.

-Jaa, hát..Most azért ne menj ki, vegyél ruhát a szekrényemből!-Rántotta meg a vállait, közben letette a nasikat a kis asztalra.-Kell lennie olyan ruhának ami rám kicsi. Gyere!-Ragadta meg kezem, majd a hálóba vezetett.

Azonnal kutakodni kezdett a nagy szekrényben, én pedig mögötte állva vártam, hogy végre át tudjak öltözni egy kényelmesebb ruhába. Nem sokkal később egy fekete pólót nyújtott felém.

-Nadrág?-Húztam fel egyik szemöldököm, de Ő csak becsukta a szekrény ajtót.

-Ne legyél telhetetlen.-Vigyorgott, ezzel megvillantva az imádott mosolyát. Egy szemforgatás közben és egy pici mosoly kíséretében lekaptam magamról a ruhákat majd felvettem Jungkook pólóját.

-Ez biztos, hogy kicsi rád?-Néztem rá, hiszen a pólója majdnem a combom közepéig leért.

-Nem, ez pont jó rám, de legalább nem kell nadrágot felvenned. Látod?-Fogta kezei közé derekam, mire nyakába akasztottam karjaim. Egy egyszerű mozdulattal felkapott az ölébe, majd egy lágy csókot kezdeményezett, amit egy szusszanással díjaztam.-Na menjünk!-Indult meg velem a nappali felé, ahol aztán a kanapéra feküdtünk és betakartuk magunkat.

●●●●

A film végénél már igencsak álmos lettem, így már kezdtem szinte elfolyni Jungkook-on.

-Chim, ne aludj el!-Rázott fel Kook, mire laposakat pislogva néztem fel rá.-Ennyire unalmas volt a film?-Simított ki arcomból egy hajtincset.

-Nem. Csak fáradt vagyok.-Ásítottam.

-Felrázzalak?-Vigyorgott Kook.

-Mi?-Ráncoltam össze szemöldököm. A következő pillanatban Kook kezei pólóm -pontosabban pólója-, alá vándoroltak, majd csikizni kezdtek. Visítva próbáltam tőle elkúszni, mígnem leestem a kanapéról. Kihasználva az alkalmat gyorsan futni kezdtem, de hát persze míg én kettőt lépek Ő egyet, így hát elég gyorsan elkapott. Mint egy krumpliszsákot; felkapott a vállára, majd a konyha felé vette az irányt, ahol aztán a pultra ültetett.

-Süssünk Brownie-t!

2021.02.03.

Ha tetszett a rész nyomd meg a csillagot, vagy kommentelj, hiszen innen tudom, hogy érdemes-e tovább írnom. Köszönöm, hogy elolvastad!❤