Jeon Jungkook || jikook/kookmin ✓

32.rész

2020.06.27.

Ma megyünk a céges "bulira" -ha nevezhetem így-, és szerintem senkit sem lepek meg azzal ha azt mondom; a legkevésbé sincs kedvem menni. Nem azért, mert antiszociális lennék, vagy bármi egyéb, de akkor már inkább lennék Jungkook-al kettesben, vagy pedig lennék még Tae-val és vele. Esetleg Leila-val. Vele egészen régen voltam már bárhol is. Na majd erről még beszélek vele.

-Készen vagy, pici?-Lépett be a szobába Kook, én pedig egy sóhaj kíséretében néztem rá a tükörből.-Mi a baj?-Ölelt át hátulról, és nyomott egy puszit nyakamra.

-Nincs különösebben baj, csak egyszerűen nincsen kedvem menni. Fáradt vagyok, nyűgös és..Ahh.-Hajtottam hátra fejem morogva egyet, Kook pedig kapva az alkalmon; ajkaimra hajolt. Mosolyogva csókoltam vissza, mire kitűrte ingem a nadrágomból, és már felhevült bőrömet cirógatta.-Gguk, ugye nem most..?

-Nyugi, nem akarok most egy maratont letolni.-Nevette el magát.-De ettől függetlenül még jól esett egy kicsit kényeztetni téged.-Puszilt ajkaimra, majd fenéken csapott és közölte, hogy tűrjem vissza az ingem, aztán menjek le a kocsihoz, ott megvár.

Kelletlenül ugyan, de tettem amit kért, majd lementem a földszintre, magamhoz vettem a lakás kulcsot és már kint is voltam. Azonnal be is ültem az anyós ülésre, és vártam, hogy Kook elinduljon.

Nem sokat mentünk, nagyjából fél órát, hogy felvegyük Leila-t is, aztán ténylegesen Yugyeom cégéhez vettük az irányt.

-Egyébként, Jimin..-Szólt hátulról Leila, mire ránéztem a visszapillantóból.-Nem akarok illetlen lenni, meg semmi, de nem kaphatnék egy hét szabadságot? Anya leesett a lépcsőről, és kéne neki egy kis segítség otthon.

-Ugyan, dehogy vagy illetlen. Amúgy is állandóan dolgozol, úgyhogy nyugodtan menj és segíts anyukádnak, akinek mellesleg jobbulást kívánunk.-Fordultam hátra, hogy jobban lássam és ő is engem.-Majd addig beáll Siu, vagy valaki más.-Rántottam vállat.

-Ha Siu fog beállni, abból hiszti lesz.-Rázta fejét Kook, ugyanis már ő is eléggé kiismerte a lányt, és hát nem túlzok ha azt mondom; ki nem állhatja. Talán csak féltékeny, fogalmam sincs, de a közelében sem képes meglenni.

-Lehet, hogy nem. Mind tudjuk, hogy Siu odáig van Jimin-ért, és ha úgy adódik..Többet beszélhet vele. Elvégre én intézem a hívásokat, aztán én is közvetítem neki. Tulajdonképpen neki is ugyan ezt kell majd csinálnia, talán nem fog akkora patáliát csapni.-Mondta a lány, én pedig teljes mértékben egyet értettem vele, hiszen azért nem egy buta lányról van szó, és szinte biztos, hogy ezeket számításba fogja venni.

-Akkor inkább engem állíts a pult mögé!-Szólalt meg Kook, mire elnevettük magunkat.

-Kook, nem foglak a pult mögé állítani. Túl jól végzed te ahhoz az irodai munkádat.-Csapkodtam vállon, de csak száját húzta.-Hé! Mondhattam volna azt is, hogy rohadt szarul dolgozol, nem?-Kérdeztem tőle, de persze ez közel sem így volt. Jungkook tényleg kiválóan végzi a munkáját, és hiba lenne elengedni.

-Na!-Nézett rám morcosan.

Nem sokkal később már az ismerős cég előtt parkoltunk, majd Kook ki is segített minket az autóból. Pillanatokon belül már bent is voltunk az épületben, én pedig már most éreztem; haza akarok menni. Túl sok itt a kétszínű alak, és a kisemmiző. Minden esetre; egy estét csak kibírok.

-Nos, uraim. Én azt hiszen megpályázom azt a bár pultot.-Nézett Leila az említett hely felé, mire mosolyogva biccentettem egyet.

-Áá, sziasztok! Örülök, hogy itt vagytok!-Jelent meg Yugyeom mosolygós lénye. Azonnal kezet ráztunk vele, majd beszélgetésbe elegyedtünk vele, viszont neki hamar mennie kellett, hiszen másokkal is szeretett volna beszélgetni, minimum az illem és a tisztelet miatt.