Mi vezetett hozzád?

1.

Verőfényes napsütéses reggelre keltem, legalább is arra következtettem a beszűrődő napfényből az óra a szekrényemen csak 7:00-t mutatott.

Meglepő módon nem voltam álmos pedig tegnap, vagy is inkább ma hajnali 3-ig irogattam a barátnőmmel, mostanában szokásunká vált, hogy eddig beszélgetünk egymással. Beköszöntött a nyári szünet, szóval nem is kell korán kelni reggelente. Kimásztam az ágyból és nyújtóztam egy nagyot, majd oda mentem az ablakomhoz kihúztam a függönyt és már áradt is be a napfény a szobámba. Kinyitottam az ablakot és csak hallgattam a reggeli madár csicsergést, egy kicsit ábrándoztam az ablakban, majd becsuktam, elmentem a fürdőszobába megmostam az arcom és a fogam, kifésültem a hajam.
Vissza mentem a szobába elő vettem egy fehér rövid ujjú pólót, és egy alma zöld rövidnadrágot. Lementem a konyhába csináltam egy szendvicset, amit jóízűen elfogyasztottam és ittam hozzá egy pohár narancslevet. Miután elpakoltam, vissza battyogtam a szobámba és bedőltem az ágyba, most éreztem meg, hogy el kapott az álmosság és azzal a lendülettel el is aludtam.

Mikor ismét felkeltem az óra már delet mutatott, kikászálódtam az ágyból lementem a nappaliba, ahol a húgom nagyban táncolt és énekelt egy Shawn Mendes számra, nem kellett túl sok várakozás én is neki álltam vele együtt énekelni (nem vagyok egy Mendes fan, de azért vannak jó számai amit én is meghallgatok és ha kell, mint egy eszement énekelem a szöveget, amit nem is tudok, ahogy a húgom mondja 😂).

-There's Nothing Holdin' Me Back. - fejeztük be együtt a számot.
- Jó, akkor most nézzünk valamit. - jelentette ki, majd átkapcsolt a Tv-re és elkezdte váltogatni a csatornákat.
- Állj! - kiáltottam fel.
- Neeee, nem akarok Csapdába csalvát nézni. - dünnyögte.
- De én ezt szeretném nézni, ezt nem láttam. - jelentettem ki.
- Ahhhh, jó...legyen. –nyomta vissza a csatornára.

A második rész közepe nézése közben megszólaltam. - Mekkora lenne már, ha létezne Asgard, meg úgy a többi másik világ, amit a fantasy filmekben láttunk. – mondtam ki hangosan a gondolataimat.
- Ez most, hogy jött itt a sorozat közepén? - kérdezte nevetve Maeve.
- Nem tudom, csak úgy jött. - mondtam elgondolkodva.
- Semmi baj Dhara tudjuk, hogy bolond vagy! - csipkelődött.
- Hééé...jó, hát ezt én is tudtam. - nevettem föl.

Egyszer csak hatalmas dörgést hallunk, a szép napsütéses időből hirtelen borús, viharos időjárás lett. Gyorsan áramtalanítunk mindent, kb. 5 perccel később egy hatalmas nagy csattanásra lettünk figyelmesek, felszaladtam a felső szintre, hogy megnézzem az öcsémet, hogy jól van-e. Benyitottam a szobába, de ő nyugodtan nyomkodta a telefonját.

- Minden rendben? - kérdeztem.
- Persze, miért? - kérdezett vissza.
- Csak azért kérdem, mert azt hittem felborultál a székeddel, de akkor ezek szerint nem te voltál ez a csattanás. - állapítottam meg.
- Nem, de én is hallottam, azt hittem, hogy ti vagytok. - mondja.
- Nem, na mindegy, lemegyek, gyere le ha akarsz társasozni. - mondtam.
- Oké, majd megyek. - válaszolta.

Leérve elővettem a Monopoly-t, kipakoltuk a táblát, a pénzt, a bábukat és a házakat. Én a csapó és filmszalagot választottam, Maeve pedig a kutyát. Már egy ideje játszottunk, mikor erős fény szökött be az ablakokon és ismét hallottuk a csattanást. Mind a ketten nagyon megrémültünk, de mint a filmekben is szoktuk látni kíváncsi emberek lévén oda szaladtunk az ablakhoz, Andrew is lejött a hang hallatán és ő is oda jött az ablakhoz.
Az erős fénysugárból két alak sziluetje rajzolódott ki, akik kisétáltak abból.