Mi vezetett hozzád?

34.

Lassú léptekkel haladtam az istálló felé, jó volt hallani patakók kopogását a macskaköves úton, a dobogást karámokban, hogy futkorásznak. Ahogy haladtam el a bokszok ajtaja előtt meghallottam Theron és William nevető hangját benéztem abba a bokszba ahonnan jött a hang és meglepve láttam, hogy két barát ütlegeli egymást a szénabálával. Nagyon szórakoztató volt őket nézni, de azért belegondolva szúr ám az a bála rendesen, de jót nevettem a hülyeségükön.

- Csak így tovább fiúk! - szóltam oda nekik nevetve, mire abba hagyták a mókázást. Theron nekem háttal állt, majd velem szembe fordult, de még William egy utolsót rásózott barátjára a nehéz bálával. - Látom jól szórakoztok. - mosolyogtam.
- Szervusz. - köszönt mind a kettő vidáman.
- Hát te mit csinálsz errefelé? - érdeklődött Theron.
- Gondoltam megnézem a lovakat meg Royalt, de arra nem számítottam, hogy szénabála harcnak is a tanúja lehetek. - nevettem, mind a kettő haja televolt szénával ahogy a ruhájukon is akadt egy pár szál.
- Royal most már bent van a bokszában. - mondta William.
- Értem. - válaszoltam kurtán, de valahogy nem vitt rá a lélek, hogy bemenyjek az istállóba, igazából azt se tudtam mit csináljak.
- Mi történt a kezeddel? - mutatott rá William.
- Oh, csak egy kis randulás, semmiség. - legyintettem, a fiúk nem is nagyon firtatták tovább a dolgot.
- Nem nézed meg Royalt? - kérdezte Theron.
- De, de megyek, akkor megnézem, ha már itt vagyok.
- Gyere itt be és a második boksz balra az övé. - mondta el merre találom a lovat.
- Oké, köszi. - indultam át a bokszon be az istállóba és odasétáltam, ahhoz helyhez ahol Royal volt.

Mikor az ajtajához értem felkapta fejét és kíváncsian előre csapta fülét s mikor felismert egy kis nyerítéssel köszöntött, oda sétált az ajtóhoz és kidugta a fejét, hogy simogassam meg.

- Szia! - köszöntem neki, és elkezdtem neki prüntyögni, közben simogattam fejét, majd nyakát. Ő békésen álldogált és hallgatta, hogy miket mondok neki, nagyon kis helyes volt ahogy szuszogott és becsukta szemét, de közben füleit mozgatta a hangokra.

Elmeséltem neki, hogy mi történt velem ma és hogy ez bánt engem, tudom, hogy nem kapok valászt tőle, meghogy hülyén nézhet ki vagy hülyének nézhetnek, de akkor is egy megkönnyebbülés kiönteni a szívemet neki, mégha nem is kapok rá választ.Néha elég, ha csak meghallgatják az embert és nekem most, csak erre volt szükségem.

A mondandóm befejeztével nemsokkal megjelent William. Nem beszélgettem még vele, egy kicsit befelé forduló személyiségnek tudom be, de lehet, hogy csak idő kell neki és felszabadultan beszélget velem is éppen úgy, mint barátja.

- Veled olyan mint egy kezes bárány. - jelenti ki, mire én abba hagyom a simogatás és kíváncsian tekintek a fiúra.
- Valóban? Mintha, azt mondta volna Theron, hogy már benőtt a feje lágya nem olyan, mint régen.
- Van akivel, olyan mint veled, de egyeseknél annyira kezelhetetlen. - amire én elképedt, jó hát tényleg vannak a lovaknál olyan személyek akiket nem nagyon tűrnek meg és szívesen ,,szórakoznak" velük.
- Mikor fog elleni? - dobtam fel egy új témát, mert a másikat lezártnak tekintem.
- 2 nap múlva. Ha szeretnéd, megnézni, akkor szólunk neked.
-Rendben, azt megköszönném. - mosolyogtam rá.
- Oké, hol találunk vagy kinek tudunk szólni? - kérdezte, ezek szerint nem kerülhetem el, azt, hogy a palotában lakom, nem mintha ciki lenne, csak lehet emiatt máshogy fognak hozzám állni.
- Erisnek tudtok szólni ő az egyik szobalány a palotában, ő majd értesít engem. - mondtam neki nyugodtan.
- De hát, miért kérnék meg egy szobalány a palotából? - mire én egy kicsit megdöntöttem a fejem, hogy gondolkozzon egy kicsit. - Várjunk te a palotában laksz?! - gyorsan rájött.
- Igen ott lakom, de nem vagyok királyi vér, csak.....ide hoztak és most itt élek egy darabig.
- Értem. - húzta el az ,,é" szót.
- Kérlek emiatt ne ítélj el én alapvetően földi vagyok és nem várom el, hogy úgy kezeljenek engem mint egy istent vagy egy királyi családtagot. Maradhatunk ennyiben. - néztem rá kétségbeesetten.
- Nem kell félned nem utasítalak el, csak fura egy kicsit. Tényleg midgárdról jöttél? Milyen az a hely, hogy néz ki? Hallani hallottam már róla, de úgy érdekesebb, ha egy ottani lakos mesél róla. - csillant fel szeme, mint egy kisgyereknek, hogy a Földről jöttem. Hálás vagyok neki, hogy nem fog úgy viszonyulni hozzám, mint aki felsőbb rendűbb mint ő.
- Igen onnan jöttem. Vannak olyan helyek, ahol hideg van  a bolygó legfelső és legalsó pontján azaz északon és délen Jotunheim-re hasonlít, csak nem élnek jégőriások. - nevettem fel. - Ha lefelé haladunk változik az éghajlat van mérsékelt, mediterrán, trópusi. Ahol én élek ott mérsékelt az idő télen eléggé hideg van de nem - 40 fok, nyáron meg szint úgy meleg van de nem 50, olyan 32 fok, de akkor is megpurcanunk a hőségtől. Vannak tengerek és óceánok, amik elválasztják a kontinensek, ahol különböző nemzetiségű emberek élnek. Nem egy nyelvet beszélünk az egész bolygón, de van egy világ nyelv, amit mindenkinek tudni kell legalább is. Én egész jól beszélem.
- Értem, és ehhez hasonló épületek vannak mint nálunk? Vannak űrhajók? Fura élőlények?
- Nincsenek sárkányok vagy más furcsa élőlények a Földön.- mosolyogtam. - Eddig nem nagyon láttam lebegő épületet, szivárvány hidat, mint itt nálatok, de vannak ezekhez hasonló épületek, mármint modern épületekre gondolok. Űrhajók viszont vannak, de ennyire azért nem modern még a technika. - meséltem neki ő pedig lelkesen hallgatta, hogy nálunk is vannak olyan jó és lélegzetelállító helyek, mint Asgardban.
- Egyszer szívesen meglátogatnám a helyet. - abrándozott.
- Biztosan eljutsz egyszer oda is. - mondtam neki bizakodóan.
- Reméljük. - mosolygott. - Na de nekem most mennem kell, van még azért dolgunk Theron-al, de mindenképpen szólunk, hogy mikor születik a csikó. - fordult vissza két lépést megtéve.
- Oké, köszi.
- Nincs mit. Szia. - intett, majd Theron keresésére indult.
- Hali. - integettem neki, elköszöntem Royaltól és vissza indultam a palotába.

Lefürödtem a hajamat hagytam összefonva, felettem egy orgona lila térd alá érő ruhát, ami hátul dekoltált, kikészítettem magamnak a hozzá illő cipőt is, de addig mezítláb voltam, kiültem a teraszra egy könyvvel és olvastam. Hallgattam a madarak csiripelését a langyos szellő simogatta arcomat. Eris hangját hallottam meg a szobából, fogtam a könyvet és bementem. Leraktam a könyvet a szekrényt tetejére, Eris kérdőn nézett rám.

- Szia. Mi az? - kérdeztem tőle kíváncsian és egyik kezemet csípőmre tettem.
- Penthos. - mondta kurtán.
- Mi van vele?
- Tényleg nem direkt csinálta? - kérdezte, amit én továbbra se értettem.
- Mármint mit? Ha a kezemről beszélsz...nem tudom. - forgattam meg szemeimet.
- Ezek szerint, nagyon bele élte magát. - fonta össze kezeit.
-Igen, de hát van ilyen....
- Nem, nincsen ilyen, hiszen a herceg külön kiemelte, hogy amellett, hogy edz téged, vigyáznia is kell rád erre tessék, mit csinált?! Loki meg fogja ölni, attól még, hogy a legjobb barátja erre figyelnie kellett volna. - idegesen gesztikulált. - Bolond, mindig is tudtam....
- Álj, álj, álj! Én is felelős vagyok nem csak ő, de ha már itt tartunk, akkor mi volt ez a délelőtti kis perpatvar, amit itt leműveltetek a folyosón? Lehet, hogy nincs közöm ahhoz, mi folyik köztetek, de kissé kínos és meglepő volt számomra a szituáció.
- Ah, nem tudom. - forgatta meg szemeit értetlenül, majd a heverőre huppant. - Magam sem tudom mi volt ez az egész, csak úgy ki kellett mondanom. - csóválta fejét. Valahogy ismerős volt ez a szituáció és eszembe jutott, hogy barátnőm viselkedett így, ha valaki tetszett neki, amin jót nevettem, mert normális ember elpirul és egy szót nem tud szólni, de ő viszont oltogat és szarkasztikus.
- Lehetséges, hogy mellétrafálok, de netalán nem tetszik neked Penthos? - eléggé veszélyes vizekre evezek ezzel a kérdéssel, mert lehet az lesz, amit  meg is értek és be rág, hogy mi ez a kérdés, a másik eset lehet, hogy pozitívan végződik. Azért kérdezem meg tőle, mert amikor köszöntem neki Penthos társaságában, akkor megvillant egy szégyenlős pillantás a férfi felé, amikor köszönt neki. Mikor feltettem ezt a kérdést Erisnek kikerekedtek a szemei és kissé hátradőlt, nem tudtam, hogy most mire számítsak.
- Noss........ - vett levegőt.