Mi vezetett hozzád?

21.

- Hova mész? - húzott vissza és kíváncsi tekintettel nézett rám, hogy miért akarom elhagyni a parkettet.
- Azt hittem, hogy csak egyet táncolsz velem. - bizonytalanodtam el, miközben belenéztem égszínkék szemeiben.
- Nem gondolhatod, hogy csak egyet táncolok veled, még nincs vége. - mosolyodott el, mire pirba szökött az arcom, ilyen még nem fordult elő velem, hogy az aki tetszik, mert igen tetszik nekem Loki, ragaszkodott ahhoz, hogy velem táncoljon vagy egyáltalán felkérjen táncolni.

Vissza húzott magához testünk között nagyon kevés hely volt, én megfeszülve vettem a levegőt, szememmel csak egy pillantás vetettem rá, de gyorsan el is kaptam és mindenhová néztem, csak rá nem. Az emberek pont ugyan úgy álltak össze, mint mi és el indult egy lassú szám, hasonló volt a Maroon 5 - Girl like you című számához, ami rögtön az otthonomra emlékeztetett, elfogott a honvágy és rengeteg emlék pörgött le a szemem előtt jó és rossz egyaránt.

Bal kezemet vállára csúsztattam, rádöntöttem fejemet mellkasára és csak néztem a lassúzó párokat, olyan meghitt volt minden, szívem heves dobogását és a férfi lassú légzését éreztem. Olyan volt minden, mintha egy álomba csöppentem volna a külvilág lelassult körülöttünk. Megint megéreztem testemben azt a jellegzetes feszültséget egy jól eső halk sóhaj, hagyta el ajkaimat. Csak a taps húzott vissza engem a valóságba, ami a tánc véget jelentette. Eltávolodtam tőle egy kisebb köhintés kíséretében.

- Hát, akkor én öhmmm...köszönöm a táncot igazán kellemes volt. - tekintettem fel rá, arcomon már megint éreztem, hogy kezd pirbaszökni és kínosan elmosolyodtam, nem azért, mert rossz volt vele a tánc, hanem azért mert tök vörös volt már megint az arcom és olyan kellemetlenül éreztem magam emiatt, hogy csak na.
- Szerintem is. - egy sokat sejtő mosoly szökött arcára hiszen pontosan tudta, hogy én most, hogyan is érzem magam ezekben a percekben és ő ezen jót mulatott.
- Akkor én most megyek, ha nem bánod. - sarkon fordultam, majd elindultam az ételek felé, de pontosan tudtam, hogy még nem lehet enni, mert még Odinnak van egy rövid köszöntője.

Abban a pillanatban, mikor oda értem az asztalhoz Odin felszólalt. Megköszönte a táncot a résztvevőknek, hogy eljöttünk erre a nevezetes napra rendezett estére. El mondta, gyorsan összefoglalva Asgard alapításának történetét, majd megemeltük poharainkat, ittunk és utána elkezdődhetett a lakodalom, tánc meg minden más.

Elvettem egy tányért és ráraktam pár sült hús, köretet és egy kis salátát a terem egyik vége ki volt alakítva arra, hogy lehetősége legyen az embereknek leülni enni. Voltak egy páran ott az asztaloknál én leültem egy üreshez, de láttam, hogy az a pár ember nagyon vizsgál engem, megpróbáltam ügyet sem vetni rájuk. Viszont ez nem nagyon sikerült ugyan is az egyik asztaltól oda jöttek hozzám kerdezősködni. Honnan ismerem a királyi család tagjait, ki vagyok, honnan jöttem, Loki nem nagyon szokott senkit felkérni és ez olyan furcsa, miért kért fel, esküszöm voltak olyan kérdések, amiket nem is értettem, hogy hogy lehet ilyen hülye kérdést félteni?

Megpróbáltam viszonylag keveset elárulni magamról, nem akartam belekeverni senkit és főleg nem akartam bevonni a ,,kedves érdeklődőket'' a magán ügyeimbe, az érthetetlen kérdésekre nem igazán válaszoltam, mert nem láttam értelmét. Miután elvonultak elkezdtem enni, de most Thor és Jane jelent meg az asztalnál. Tudom, hogy nem azért jöttek, hogy bosszantsanak, csak lefárasztottak az emberek, nem vagyok ehhez szokva, ennek érdekében megpróbáltam leplezni a fáradságot és miegymást.

- Sziasztok. - köszöntem nekik és leraktam az evőeszközöket, eröltettem egy mosolyt az arcomra.
- Szia, ne haragudj, hogy csak most jövünk, remélem nem zavartunk meg az evésben. - magyarázkodott Thor.
- Nem, nem zavartatok meg semmit, gyertek üljetek le. - mutattam nekik, hogy nyugodtan jöjjenek és foglaljanak helyet.
- Dhara bemutatom neked Jane Fostert, Jane ő itt Dhara Willow, Loki, hogy is mondjam leendő párja. - húzta a száját, mert ugye nem tudta máshogy elmondani ezt a szituációt, ami közöttünk zajlik éppen.
- Szia Dhara Willow vagyok! - felálltam és nyújtottam kezemet.
- Szervusz, örülök, hogy megismerhetlek. - mosolygott és rázott velem kezet, majd mind a ketten leültek, szimpatikus. Barna szemei kedvesen csillogtak. - Igazán szép a ruhád, mikor oda jöttetek Lokival Odinhoz, mondtam Thornak, hogy te biztos nem lehetsz földi, de mondta, hogy te bizony az vagy én el sem tudtam hinni. - ezen jót mosolyogtam.
- Akkor jól sikerült a ruha választás. - nevettem halkan. - Te is csinos vagy. - ő bor vörös ruhát viselt arany övvel és egy hozzá illő nyakláccal. Barna haja konty a volt felfogva feje tetején. Thorral egymáshoz illő ruhát viseltek.