❀ Múlhatatlan Virágzás ❀

4. Csak egy mosoly

Mikor a Kadupul virág lehullajtja a szirmait, és új élet jelenik meg alatta, a király és a királynő dadákra bízza a gyermekek nevelését. Az evegníseket a palotába, a satelleseket pedig a magas fák védelmező koronái között nevelik, mint egy száz évig. Ekkor érik el a felnőtt kort, és feladatokat kapnak képességek szerint. A nemes hercegeket, hercegnőket egyenként, az alacsonyabb osztályt csoportokban felügyelik az alatt az időszak alatt.

Amikor Plectr haza vitte a palotába a kis Kahorit, három evegnís dada várakozott a kristály építmény egyik benső szobájában. A király a legidősebbet és legtapasztaltabbat választotta, hogy a gyermeknek a legjobb nevelést biztosítsa. Semmiben nem szenvedhetett hiányt, és nem hanyagolhatták el. A száz év alatt ki fog derülni, milyen adottságai vannak a fiúnak, és valóban királynak való-e. Plectr továbbra is ebben bízik.

Kahori herceg nagyon nyugodt csecsemő nevelője örömére. Soha nem hisztizik, csak akkor sír fel, amikor éhes, vagy szeretné, ha tisztába tennék. Egyébként egész nap el lenne magában is, persze dadája nem hagyja. Rengeteg szeretettel árasztja el a gyermeket már most, amikor még járni és beszélni sem tud, mert van egy kis furcsaság a piciben. Nagyon ritkán mosolyog. Más nevelők segítségét is kéri, de senki nem tudja megnevettetni Kahorit. Nem mer szólni a királynak, mert fél, hogy őt hibáztatná, amiért ilyen a baba. A dada végül úgy dönt, a királynőhöz fordul.

– Köszönöm királynőm, hogy ilyen gyorsan fogadott – hajol földig az asszony.

– Mi a baj Dália hercegnő? – kérdezi aggódva Lithodora.

– Tudja Kahori herceg. Van vele egy kis problémám. Először önhöz akartam fordulni.

– Nagyon jól tetted – lép a dada elé a királynő, és megérinti a vállát. – Vigyél el a gyermekhez.

Gyors szárnycsapásokkal közelítik meg a kastély bal szélső szárnyat, ahol a gyermek nevelkedik. Egy másik nevelő van éppen vele, amikor megérkezik a királynő és Dália hercegnő. Ő is meghajol, de Lithodora csak bólint, és azonnal a kicsihez lép. Tudja, hogy Plectr milyen dühös lenne, ha valami baj érné a kiválasztottját, ezért óvatosan felemeli az ágyából, és végig néz rajta.

– Teljesen egészséges. Mi akkor a probléma?

– Királynőm, mindennel próbálkoztam, de a fiú sosem mosolyog.

– Valóban? – nem tudja eldönteni, ez most tényleg ilyen nagy baj-e, ezért inkább elvigyorodik. – Ezért nem kellett volna ennyire aggódni. Biztos tud mosolyogni, csak máshogyan kell megközelíteni a dolgot.

Visszateszi a kiságyba a babát, közel hajol az arcához, és mindenféle grimaszokat vág neki. A két evegnís dada először csak bámulnak azon, hogy szeretett királynőjük ilyenre képes, majd ők is oda állnak, és utánozzák a nőt. Kahori arca meg sem rezzen, csak kíváncsi szemekkel figyeli a három nőt.

– Hm. Tényleg kemény dió. – gondolkozik Lithodora – Mivel próbálkoztatok még?

– Hintáztattuk, repültünk vele, egyszer fel is dobtuk, de ugyan így reagált.

– Soha nem mosolygott semmi miatt?

– De, egyszer aludt, és álmában vigyorgott.

Lithodora erősen gondolkodik, ekkor eszébe jut valami.

– Próbálkoztál már zenével?

A dada azonnal megrázza a fejet, mert az eszébe sem jutott.

– Úgy tudom, te tudsz fuvolán játszani. – Dália bólint. – Hozd ide, és előadunk neki valamit.