18. A felnőtt herceg

45 4 1
                                    

Az a reggel máshogy kezdődik, mint a többi. Úgy kel fel Kahori az ágyból, mint egy felnőtt, és nem mint egy tinédzser. Férfi lett, mivel elérte a száz éves kort. Szobatársa továbbra is Angust, aki majd tíz éve dolgozik már felnőttként, még pedig palotai testőrként. Íjászként kint szokott járőrözni az uralkodók tornyánál, készen arra, hogy az ellenséget átlyukasztja nyilaival. Időközben átköltöztették őket egy rendes lakosztályba, ahol már külön szobáik és fürdőjük van egy közös helységgel. Kahori hasonló munkára számít, mint a barátjáé, hiszen elég jó harcos, sőt továbbra is a legjobb.

Azon a napon nincs semmi dolga, mert a királyhoz kell mennie a munkája ügyében. Éppen menne reggeliért, amikor az ajtaja előtt terem dadája Dália egy ételekkel tele rakott tálcával.

– Jó reggelt felnőtt fiacskám – mondja a hercegnő mosolyogva, amire a fiúnak is arra húzódik a szája. – Megtisztelnél azzal, hogy elköltsük együtt az utolsó és egyben első reggelidet?

– Persze, gyere be.

Dália az asztalhoz lép, és megterít kettőjüknek. Közben Kahori leül, és azt kérdezi.

– Minek köszönhetem ezt kedves dadám?

– Mától már hivatalosan sincs rám szükséged, és új munkát is fogok kapni. Ezért szerettem volna, ha velem eszed az első felnőtt reggelidet.

Mind a ketten nevetnek kicsit, hozzá is látnak, majd Kahori tovább faggatózik.

– Milyen munkát kaptál?

– Elég sokat dadáskodtam, szóval úgy látták jónak, ha a másik tehetségemet is kihasználom. Az pedig a fuvolázás. Megkértek, hogy lépjek be a zenekarba.

– Ez jól hangzik. Gratulálok!

– Köszönöm. Remélem, te is olyan feladatot kapsz majd, amit szívesen csinálsz. Szurkolok neked.

Kahori ezen csak halványan mosolyog, aztán elfogyasztják a reggelit, és még utoljára egy jót beszélgetnek.

Reggeli után a király dolgozó szobája előtt válnak el, ahol Kahori a nő felé fordul, és komolyan azt mondja.

– Nagyon köszönöm, hogy felneveltél.

Dália erre picit karon csapja.

– Úgy mondod ezt, mintha örökre elbúcsúznánk. Te mindig az én kis magenta szín hajú neveltem leszek, aki csak énekszóra volt hajlandó mosolyogni.

A fiú enyhén elpirul, majd a gyermeki ösztönére hallgatva megöleli a nőt. Dália meghatódik ettől, és megsimogatja a fejét, mint száz év alatt annyiszor.

– Vigyázz magadra herceg.

– Te is hercegnő.

Intenek még egymásnak, aztán Kahori bekopog a helységbe, ahol már várják.

* * *

Plectr király az asztalánál ül, és hellyel kínálja Kahorit. Lithodora is jelen van, és csendben üldögél az egyik fotelban, amikor a férfi megérkezik. Jácint is leül ekkor, majd a király beszélni kezd.

– Eljött ez a nap is. Pontosan emlékszem arra, mikor megláttalak a szirmok alatt. – A királynő egyetértően bólogat, és mosolyog. – Most pedig már felnőtt vagy, és ideje, hogy hozzád méltó feladatot kapj. A képességeid szerint legjobban a hadseregben vennénk hasznodat. Kiváló kardforgató és íjász vagy. Még is úgy láttuk jónak, hogy kezdetben a legjobb helyed mellettem lesz.

Kahori kérdőn néz a férfira, majd Lithodorára, aki látszólag kellemetlenül érzi magát, kezeit az ölében tördeli.

– Helyet kaptál a személyi testőrségemben. Holnap reggel ötkor jelentkezz Jácintnál ugyan itt. Mindent elmond, és kapsz egyenruhát is. Elmehetsz.

Kahori meredten bámul maga elé egy darabig, majd felpattan, meghajol, és kiviharzik a szobából.

Ezt nem értem... Komolyan nem... Morog magában, érzi, hogy megy fel benne a pumpa. Igazán nem erre számított. Ekkor valaki megérinti a vállát, és ijedten arra fordul.

– Ne haragudj. Nem akartalak megijeszteni – mondja Lithodora kedvesen, Kahori pedig hamar fejet hajt.

– Én sajnálom királynőm. Nem figyeltem rendesen.

– Semmi baj. Gyere velem, kérlek, és beszélgessünk.

A fiú nem igazán érti, de követi a nőt, és meg sem állnak az egyik étkezőig. Üres, ezért a királynő a testőreit az ajtón kívülre parancsolja, maguk pedig leülnek az asztalhoz.

– Látom rajtad, hogy nem vagy elégedett a feladatoddal. Így van?

Kahori lehajtja a fejét kissé, de eléggé jól neveltnek tarja magát ahhoz, hogy ne fakadjon ki dühében.

– Erről még nem tudok nyilatkozni fenség. Majd csak miután megtapasztaltam.

Lithodora elégedetten hümmög, és azt feleli erre.

– Dália igen csak jól neveltté tett téged. Ám én az igazságot szeretném hallani. Mint szellemi vezető, segíteni akarok neked.

– Én nem értem – mondja ki Kahori rögtön, mikor a nő befejezi a mondatát, és rá is néz. – Ha én vagyok a legjobb harcos, akkor nem a csatamezőn lenne a helyem? Vagy kint őrködni, mint Angustnak? Azt hittem, hogy...

Kicsit megakad, erre Lithodora tovább ösztönzi.

– Micsodát? Mondd ki.

– Hogy szabadabb lehetek, ha végre felnövök.

A királynő felsóhajt, majd kedvesen rámosolyog.

– Tudtam, hogy téged nem szabadna ennyire befogni. Ám én csak javaslatot tehettem. Viszont mondanék egy jó hírt. Ez nem örök feladat. Ez csak a kezdet. És amikor nem vagy beosztva, azt csinálhatsz, amit csak akarsz. Továbbra is járhatsz Clíviához zenélni, biztos számodra is tartogat időt. Gondolj erre bemelegítésként.

Lithodora nem kíván többet mondani, ám várja, hogyan reagál a herceg. Kahori elgondolkozik, és igazat ad neki. Ez még nem a vég, és a király úgy sem lesz örökké a trónon. Ez ráadásul esély arra, meglássa, milyen az uralkodó mindennapja.

– Köszönöm fenség, hogy ezt elmondta – néz végül a királynőre. – Remélem Clívia hercegnének valóban lesz még rám ideje.

– Ó, biztos – legyint a királynő. – Pár év múlva a másik kedvence, az énekes satelles lány is felnőtt lesz, szóval felszabadulnak a délelőttjei.

A férfinak e hallatán dobban egy nagyot a szíve, ám megőrzi a higgadtságát, és feláll az asztaltól.

– Értem. Most mennék, ha nem bánja.

– Persze. Hiszen szabad napod van. Kellemes napot Kahori herceg.

Ő még ülve marad, ezért a fiú meghajol, és távozik.

A királynővel való magán beszélgetése egészen megnyugtatja, amíg vissza nem ér a szobájába. Ráadásul az információ, miszerint a parti lány is mindjárt felnőtt nő lesz, egészen eltereli a dühét a király magán akciójáról. Szóval hamarosan te is felnősz, és talán találkozunk is.

Nem tudja, miért jut ez eszébe, ám nincs értelme magának tagadni. Kíváncsi a lányra még mindig.

– Még is, mit csinálok én itt?

Eszmél fel, hiszen már nem kölyök, akinek egész nap a szobájában kell kuksolnia. Eldönti, hogy elrepül Angusthoz, és elmeséli neki a feladatát, miután repül egyet szabadon a palota körül.

 Eldönti, hogy elrepül Angusthoz, és elmeséli neki a feladatát, miután repül egyet szabadon a palota körül

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
❀ Múlhatatlan Virágzás ❀Donde viven las historias. Descúbrelo ahora