Deja vu

26. Rész

Eljött karácsony. Idén Max lakásában töltsük a karácsonyt. Majd innen repülünk Hollandiába majd Magyarországra. Rengeteg eseményen kellett részt vennünk Max világ bajnoki címe miatt de nem érdekelt. Sikerült az álmát megvalósítani. Én pedig a legboldogabb ember voltam az oldalán egészen addig a bizonyos szilveszteri party-ig ugyanis akkor minden megváltozott.

2021.12.31

Maxxel már jó pár italon túl voltunk a barátaink társaságában ugyan is minden pilótát és azoknak barátnőit/feleséget meghívtunk a házunkba hogy együtt ünnepeljük az új évet. Épp Charlotteval táncoltam mikor feltűnt hogy Max nincs sehol. Körbe indultam a házba ahol szembe találkoztam Daniellel.
- Daniel nem láttad Maxet? Mindjárt éjfél!- állítottam meg az ausztrált.
- Öhm ki ment úgy láttam az udvar felé. - válaszolt Daniel majd ki indultam az udvarra.
Sok ember volt kinn de a ház előtti udvar részhez is kisétáltam ahol megpillantottam Maxet egy lány társaságában akik össze bújva csókoloztak. Bennem a vér is megfagyott.
- Boldog Új évet Max Verstappen. - szólaltam meg.
Majd Max villám gyorsan elvált a lánytól majd bűn bánóan felém nézett.
- Lili ez nem az aminek látszik! - védekezett azonnal a holland.
- Akkor mi? Talán megnézted van e valami a szájába? - mutattam idéző jelet az ujjaimmal.
- Igen vagyis nem! Félre érted! - lépett közelebb de meg állítottam.
- Undorító vagy! - indultam meg a házba. És csak most vettem észre hogy a többiek ezt mind látták. Könnyeimmel küszködve indultam fel a hálóba ahová Max is követett. Bezárta az ajtót majd leült a kanapéra. Ahova én is leültem vele szembe.
- Mióta van az a nő az életedben Max? - hangom remegett.
- Melyik nő? - laza hangneme még jobban dühössé tett.
- " Melyik nő? " - utánoztam.
- Arról a nőről beszélek akivel az utca közepén csókoloztál! Mióta van az a nő? - sós könnyem végig szántotta az arcom.
- Nézd félre érted Lili. - kezdett bele.
- Láttalak titeket. A saját szememmel láttalak titeket. És nem csak én.... több tucat ember is látta. Miért? - néztem rá könnyes szemekkel.
- Rendben nézd én már akartam veled beszélni erről. - nézett rám.
- Akartál velem beszélni erről? - hangom csöpögött a gúnytól.
- Igen beszélni szeretnék veled erről.
- Szégyelld magad. Tényleg szégyelld magad Max! Te hogy teheted meg velem ezt? Te hogyan tehetted meg ezt egy ilyen nővel mint én Max? - tártam ki a karom.
- Tessék. - állt fel. - Ezt akartad mondani. Tudod?
- Mi? - néztem fel értetlenül.
- Azzal hogy jót akartál egy időre tönkre tettél. - mutatott rám.
- Mit tettem?
- Megaláztál engem! - vádaskodó hangneme még jobban dühitett.
- Megaláztalak téged? - vágtam furcsa fejet.
- Igen!
- Hogy kereshetsz még kifogásokat? - néztem rá.
- Lili nem kell ilyen kedvesnek lenned! Nem kell úgy viselkedned mint egy szerelmes lepke! Segítség az árváknak, segítség a családoknak. Mindenki szeret Lili. Lili a világ legédesebbje. - gúnyolodott majd folytatta. - Lili olyan kedves vagy hogy rossz embernek érzem magam melletted. Értesz engem?!
- Ne beszélj! Ilyen ostoba kifogást életemben nem hallottam. Fogd be! - rivalltam rá.
Majd könnyes szemekkel néztünk a másikra. Én pedig elő húztam a bőröndöm majd pakolni kezdtem. Max kétségbe esetten kezdett el magyarázni. De nem érdekelt. Megalázott újra. Fogtam a cuccaimat majd lementem a többiek szomorúan néztek rám Charlotte pedig azonnal hozzám lépett.
- Gyere elviszlek. - húzott a Monacói lány maga után. Max pedig még az ajtóba is utánam jött és sírva kérlelt.
- Lili kérlek ne menj el! - esett térdre.
- Vége van Max vége! - néztem rá majd beültem az autómba Charlotte mellé és elmentünk. Max össze tört arcát látva a tükörből könnyeim még jobban eleredtek. Ezt hozta nekem az új év. Szép kezdés nem?