Deja vu

40. Rész

2 évvel később

Max és én az esküvő után vettünk egy nagyobb házat Monacóba. Családot szeretnénk alapítani. De ahány alkalommal próbálkozunk nem esek teherbe. Megszámlálhatatlan negatív terhességi teszt landolt a kukába. Jártunk orvosnál is és nincs semmi baj se. De maga a doki se tudta megmondani miért nem tudok teherbe esni. Max az utóbbi 2 hétben pedig teljesen elhidegült. Inkább a gyárba tölti az összes szabad idejét mint velem. Én elhiszem hogy rossz neki is hogy nem jön össze a baba de ezzel a viselkedésével teljesen ellök maga mellől. A mai nap sem indult másképp mint az összes többi. Max felkelt és már itthon se volt. Ellenben én már pár napja reggel rosszul vagyok és elképesztő mennyire hányingerem van. Nem gondolom hogy terhesség hanem inkább egy jó adag gyomor rontás így nem is nagyon foglalkoztam vele. Ma Charlotte jön át hozzám beszélgetni így nincs időm most ezzel foglalkozni. Dél körül jön át így valami gyors ebédet össze raktam majd így vártam. Dél után pár perccel csengettek is. Majd mentem ajtót nyitni.
- Szia Lili. - mosolygott rám Charlotte.
- Szia Charl gyere be. - invitáltam be.
- Jól vagy drágám? Teljesen ki vagy fehéredve és kicsit sápadtnak tűnsz. - nézett rám aggódva.
- Pár napja szarul érzem magam. Reggelente émelyegve kelek és hányingerem van. - ültünk le.
- Nem lehet hogy terhes vagy? - nézett rám csillogó szemekkel.
- Nem hiszem. Szerintem gyomor rontás. - legyintettem.
- Van itthon teszted? - állt fel Charlotte.
- Van a fürdőszobába. - néztem fel.
- Akkor meg mire vársz? Indulás! - utasított.
- Minek? Úgyis negatív lesz. - sóhajtottam.
- Lili ne légy már ilyen negatív. - forgatta meg a szemét.
- Jó megcsinálom de utána békén hagysz? - álltam fel.
Charlotte csak mosolygott majd bólintott. Így hát elindultam a fürdőbe ahol a szekrényből elő túrtam a tesztet majd megcsináltam. Beállítottam egy 5 perces időzítött majd vártam. Leültem a wc-re és csak vártam. Majd mikor jelzett a telefonom remegve fordítottam meg a tesztet. A szemem szinte tányér nagyságú lett. 2 csík volt rajta. Azonnal eleredtek a könnyeim. Majd Charlotte rontott be.
- Na? - nézett rám.
Meg se tudtam szólalni így csak a kezébe adtam a tesztet.
- Úr isten!!! Terhes vagy drágám!!! - sikított. Majd megölelt.
- Én ezt nem hiszem el Charlotte. - ámuldoztam immáron már a kanapén.
- Már pedig ez a valóság drágám. Terhes vagy és ennek Max nagyon fog örülni! - mosolygott.
- Remélem Charlotte hogy igazad lesz. - mosolyogtam.
Délután Charlotte elment én pedig úgy döntöttem nem mondom el még Maxnek. Holnap elmegyek a nőgyógyászhoz és meglássuk mit mond. Izgatott voltam de egyben féltem is. Mi van a ha teszt hazudott? És nem vagyok terhes. Egy világ dől bennem össze. Próbáltam ezeket kizárni és helyette arra koncentrálni hogy minden rendbe van. Max ma nem jött haza mert maradnia kell pár napot a tesztelés miatt. Nem is baj így nem kell kifogást keresni miért megyek az orvoshoz. Másnap reggel 8-ra volt idő pontom így nem sokáig aludtam. Majd felkaptam egy nyári ruhát és elindultam. A rendelőbe érve leültem majd vártam.
- Mrs. Verstappen! - szólt ki egy hölgy.
- Itt vagyok. - álltam fel.
- Jöjjön a doktor úr várja önt. - állt arrébb az ajtóból majd beléptem a helységbe. Ahol egy 50 év körüli férfi fogadott.
- Jó reggelt Mr. Adams vagyok.- nyújtott kezet.
- Önnek is Mrs. Verstappen. - fogadtam el a kézfogást.
- Nos mi a panasza? - ültünk le.
- Tegnap csináltam egy terhességi tesztet ami pozitív lett. És azért jöttem hogy megnézze doktor úr tényleg az vagyok e. - vázoltam fel.
- Rendben asszonyom. Akkor feküdjön fel az ágyra csinálok egy ultrahangot. - majd fel feküdtem az ágyra a doki pedig elkezdett vizsgálni.
- Úgy látom tényleg terhes asszonyom. Még hozzá a pici úgy 3 hetes lehet. Képet kér? - mosolygott kedvesen.
- Igen! - nyögtem ki a könnyeimmel küszködve.
A doki kinyomtatta az ultrahang képet majd vissza ültünk az asztalhoz.
- Asszonyom mivel ez az első terhessége el kell mondanom hogy teljesen a 11. Hétig nem biztos hogy a baba megmarad. Ezért kérem szedjen terhes vitaminokat és kerülje a nehéz fizikai munkát. És szeretném 2 hét múlva újra megvizsgálni önt. - mondta el a doki.
- Rendben doktor úr. - majd felírta a vitaminokat és nagy mosollyal az arcomon távoztam. Küldtem egy képet Charlottenak hogy tényleg terhes vagyok de ezt Maxnek ne mondja el. Teljesen a 11. Hétig titokban akarom tartani előtte. Így hát boldogan indultam haza ami kis szerelmünk gyümölcsével a szívem alatt.