Strange Feelings (M.V.)

7.fejezet

Max szemszöge:

Végre itthon vagyok, erre a pár napos pihenőm alatt is, egy orvoshoz kell mennem. Nem értem Christian ezt hogy gondolta, miért is kell nekem most oda mennem. Nem ez volt az első balesetem, és nem is az utolsó az biztos. Ráadásul már reggel, csak azért mert nekem délután Milton Keynesbe kell mennem. Akkor miért nem keresett ott egy pszichológust, ha annyira rosszul van érte.
Csak abban reménykedem hogy nem egy idős, bunkó orvost fogok ki.
De nemsokára úgy is kiderül.
-Jó reggel. 9re van időpontom.-mondtam a hölgynek aki a recepción ült.
Elég szépen be van rendezve a váró, minden nagyon modern. Valahogy másra számítottam.
-Elnézést, de a nevét megtudhatom? -kérdezett rá.
-Max Verstappen.
-Rendben. Szólok a doktornőnek hogy itt van. Addig foglaljon helyet.-mutatott az egyik székre, hogy üljek le.
Ha most órákig kell várnom, esküszöm itt hagyom. Semmi kedvem sincs az egészhez.
-A doktornő várja. Folyosó végén a jobb oldali ajtó.-jött vissza a hölgy akivel az előbb beszéltem.
Így elindultam a folyosó felé amerre mondta. Az ajtó előtt megálltam és a kis névtáblát néztem, Dr. Vanessa Delon. Hát nagyon kiváncsi vagyok már rád, doktornő.
Már egy jó ideje csendben vagyok, nem tudom most mit is kellene tennem. Remélem nem azt várja el tőlem, hogy magamtól kezdjek el  beszélni, mert arra várhat.
Próbált rávenni hogy mondjam el mit éreztem akkor, amikor a baleset volt. Ekkora marhaságot még életemben nem hallottam. Ellége kezdett idegesíteni a helyzet, hogy folyton azt hajtogatja hogy mondjam el mit éreztem.
-Nem tudom mégis mit mondjak. 300-al becsapódok a falba, akkor az ember nem éppen az érzésein gondolkodik.-lehet hogy kicsit dühősen mondtam neki, pedig nem úgy akartam.
Már így is kicsit messzire mentem, amikor a korát leszóltam, de elég jól kezelte a helyzetet.
Szerencsére nem tartott órákig a beszélgetés, így miután elszabadultam onann ,csak remélni mertem hogy többet nem látom.
Nem volt csúnya egy nő, sőt. Bár a maszk ugyan eltakarta az arcát, de a testét nem takarta el. Nagyon jó alakja van, ugyan nem hord kihívó ruhákat, de nem is rejti el az alakját mögéjük. És milyen jól teszi.

A szünet mindig jól jön a szezon közepén, szinte ezt várjuk talán a legjobban. Szeretek versenyezni, az az életem, de jó kicsit kikapcsolódni is.
Vissza térve a pályára a legjobb érzés amit valaha is éreztem.
Christian említette hogy lesz egy nagy bejelentés a Fia részéről ,de majd erről a pályán mindent elmond majd.
Nem értem már megint mit találtak ki, de remélem nem a versenyhez vagy az autóhoz van köze.
Mivel reggel érkeztem meg, ezért már a szállodában kipakoltam ,és csak utánna indultam el a pályára.
Épp a földszinten voltam, amikor a régi csapattársam jött velem szembe.
-Hello haver.
-Hello Daniel.-pacsiztunk le.
-Na merre ,merre? Már ki is pakoltál?
-Aha, megyek a pályára. Te tudsz valamit arról ,hogy már megint mit találtak ki?-megkérdeztem ,hiszen Daniel elég sok mindent tud.
-Passz. Fogalmam sincs, még mi sem tudunk semmit Landoval. Csak találgatunk hogy mi lehet.
-Jah hát én is. De mindegy, majd ma megtudjuk úgy is. Remélem Christian már tudja és elmondja.
-Ő ne tudná? Ugyan már, már biztos minden kis részletet tud. Jobb mint valami nyomozó.-nevettünk fel mindketten, hiszen az ausztrál férfinak igaza van.
-Na de megyek. Majd a pályán találkozunk , csá.
-Csá Max.

-Na most hogy mindenki itt van, akkor elmondom miről is volt tegnap szó.
Ugye tudjátok, hogy volt egy megbeszélés az összes csapatfőnöknek és a Fianak.
-mivel mindenki bolíntott így folytatta.
-Nos ez most kivételesen nem a kocsiról szólt és a versenyről. Vagyis részben a versenyről igen, de nem úgy ahogyan ti gondoljátok.
Szóval lesz egy új sportpszichológusa a forma-1nek.-ez volt a nagy bejelentés? Hát másra számítottam.
-Csak ennyi? Valahogy másra számítottam.-néztem Checora, aki ugyan úgy értetlenül állt a nagy bejelentés előtt.
-Igen Max, ennyi. Más a helyzet mint ahogyan ti gondoljátok.
-Ezt hogy érted?
-Elmondanám végre Checo, ha nem szólnátok folyton közbe Maxal. Na szóval, nem egy csapathoz van leszerződve, hanem az egész forma-1hez. Magyarán szólva az összes pilóta hozzá fog járni.
-Na nem. Én nem megyek pszichológushoz. Ezt már most felejts el.-tiltakoztam egyből.
-De Max, és erről nem nyitok vitát. Ez a Fia szabája. Muszáj valamit tenni a rengetek negatív kritikákkal és a balesetekkel is. Ki kell magatokból beszélni.
-Nem fogok egy vad idegen embernek az életemről beszélni. Ezt felejts el, sőt a Fia is.
-Muszáj minden pilótának részt vennie?- végre Checo valamit jót is kérdezett.
-Igen.  Ez muszáj. Így versenyezhettek csak. Nézd ,nem azt mondom hogy tárjátok fel az egész életeteteket, nem kell. De legalább menjetek el, és hallgassátok meg.-nagyon nem örültem neki, de inkább befogom a számat.
-És mikor találkozunk a dokivak?
-Doktornő, és már a hétvégén minden pilótával beszélni akar. Elméletileg már készen van az időbeosztás. Igazodik minden csapathoz, de egy kikötése volt. Szeretne mindenkivel a vasárnapi verseny előtt beszélni.-Fasza ,még nő is. Valahogy én mindig kifogom a női dilidokikat.
-Nagyszerű, komolyan mondom.
-Max, ne háborogj. Fogadd el végre, ez van. Elmentek,beszéltek vele és ennyi. -ja Christian ezt annyira könnyen mondja.
-Te ismered már?
-Igen. Tegnap találkoztam vele. Nagyon aranyos. Biztos vagyok benne Checo, hogy jól kifogtok majd jönni. -nézett a mexikói csapattársamra aki csak bólintott. Nem hiszem el ,hogy ő ilyen könnyen belement.

-Csá Max.-jött velem szembe a két ferrari pilóta. Nem mondom hogy puszi pajtások vagyunk, de elég jó a kapcsolatunk.
-Hello fiúk.
-Na mi a helyzet? Hallotad ,hogy új doki van?-Kérdezett rá Carlos egyből.
-Ja, nemrég mondta Christian. Semmi kedvem még a hétvégén oda is elmenni. Nincs elég dolgunk, most még oda is menni kell.
-Sajnos muszáj. Binotto azt mondta csak így versenyezhetünk. Ez a kikötése a Fianak.-Ezek szerint nem hazudott ezzel kapcsolatban Christian.
-Nekem is ugyan ezt mondták. Találkoztatok már vele?
-Még nem. De úgy néz ki, mi csak vasárnap reggel kerülünk sorra.-Charles ezek szerint már tudja mikor kell menniük.
-Te mikor mész?
-Nem tudom Carlos. Még nem néztem meg. De remélem nem akkor amikor a legtöbb dolgunk van.
-Szerintem nem. Elég jól igazodik nálunk is a csapathoz.-a monacói úgy néz ki beletörődött a helyzetbe.
-Mindegy most megyek, megkeresem Perezt merre jár. Na hello fiúk.-miután elköszöntem a fiúktól, tovább mentem, hiszen nemsokára elkezdődnek az interjúk.

Épp az étteremben voltunk Checoval, amikor észrevettük hogy Christian is itt van, és egy nővel beszélget.
A nő arcát nem láttuk hiszen háttal ült nekünk, és csak a vállig érő barna haját láttuk.
-Nem megyünk oda köszönni?-fordult felém Checo és mivel jobb dolgunk most nem volt, így belementem.
Mikor oda értünk hozzájuk a főnökünk egyből felállt , amint észre vett minket.
-Hello fiúk.-miután köszönt ,egyből neki állt bemutatni minket.
Akkor még nem is sejtettem, hogy ismerem őt, de amint megfordult és felém nézett egyből arcon csapott a felismerés.
-Doktornő?-csak ezt az egy szót tudtam kiejteni a számon, annyira meglepődtem hogy itt látom.
-Max?-mondta ki a nevemet amit most hallok először a szájából, és meg kell mondanom nagyon tetszik.
-Ismeritek egymást?- a többiek nem értették hogy honnan is ismerem őt, mire gyorsan elmagyaráztuk a helyzetet.
Amint megtudtam hogy ő az új pszichológusunk, nem mondom hogy nem lepődtem meg.
Persze Perez sem volt jobb, és ő is a korával kezdett el jönni, amit már megtanultam ,hogy nem szabad felhozni neki.
Miután elmentünk tőlük, mert nekünk már muszáj volt tovább mennünk, Checo nem bírta ki hogy ne kérdezzen rá.
-Most komolyan, ő volt a doki akinél voltál?-lehetett hallani a hangján hogy jól szórakozik.
-Igen,ő. Nem tudtam hogy ő az új orvosunk.
-Hát elég fiatal. Én kicsit idősebbre számítotam, de nekem így is jó.
-Hidd el, én is teljesen másra számítottam.
Már belefutottam ebbe a hibába egyszer, hogy ezt felhoztam neki.
- El sem hiszem hogy nem ismert fel téged. 
Ez mégis hogy lehet?
-Mondta hogy nem követi a forma-1t , én csak azt nem értem, hogy mégis hogy került ide. -na nem mintha bármi bajom is lenne a helyzettel. Épp ellenkezőleg.