Strange Feelings (M.V.)

36.fejezet

A koncert óta eltelt már egy kis idő.
Lassan itt a nyári szünet, de még előtte vissza van egy versenyt.
Maxal a kapcsolatunk kicsit most hullámzó, volt egy elég komoly veszekedésünk, főleg az miatt ,mert Lewissel beszéltem. Nem az volt a baj, hanem sokkal inkább az, hogy nem egy verseny hétvégén történt.
Lehet hogy nekik nem épp a legjobb a kapcsolatuk, de nekem semmi bajom sincs a brit pilótával. Ez miatt felkapta a vizet és elment. Nem mondta hova megy, de az instagrammból kiderült, hogy a barátaival van valami bulin.
Nagyon rosszul éreztem magam miatta, amikor elment, mert a hétvégét együtt akartuk tölteni, de ezek szerint ő akkor megoldotta.
Otthon ültem és csak bámultam a tv-t. Mióta láttam a képeket és a videókat, semmi kedvem nem volt kimozdulni.
Lili is hívott, de neki sem vettem fel a telefont.
Hallottam hogy nyílik az ajtó, de mivel csak két embernek van kulcsa a lakásomhoz, ezért sejtettem ki is a látogatom.
-Jaj, Vani. Ne csináld ezt. Mi történt? -jött oda a barátnőm és szorosan megölelt.
-Össze vesztünk. Igazság szerint, nem tudom mi történt. Otthon voltunk nála, és minden rendben volt,addig  amíg Lewis nem hívott. Utánna felkapta a vizet, és minden hülyeséget egymás fejéhez vágtunk.
-Most az volt a baja, hogy Hamilton felhívott? Amúgy miért is keresett?
-Egy tanácsot akart kérni. Van egy nő akivel ismerkedik, de nem akarta elsietni. Már régóta mesél róla amikor jön hozzám, és most is miatta hívott. Nem tudom hogy az-e baja. Utánna viharzott el, de már előtte is furcsa volt.
-Hát nem tudom mi baja lehet. Gondolom láttad a netet.
-Igen láttam. Ennyire megviselte. -töröltem meg a szemeimet. Nem akartam a férfi miatt itt sírni. Tegnap óta nem is keresett, de van egy sejtésem, hogy még egy darabig nem is fog.
-Férfi, mit is várunk tőle? Csak a saját feje után megy. Majd kitombolja magát és eljön majd.
-De lehet addigra én már nem leszek rá kiváncsi.
-Ezt te sem mondhatod komolyan. Szereted őt, és tudtad mindig is hogy forró fejű. Egész idáig elég jól elvoltatok. Majd megbeszélitek ezt is.
Hadd tartson egy pasis estét, és majd utánna eljön.- igaza van Lilinek. Max mindig is forró fejű volt, tény hogy nagyobb veszekedéseink nagyon ritkán vannak, de egyszer egyszer a semmi miatt is felkapja a vizet.
Ilyenkor hagyom hogy lenyugodjon, mert tudom hogy ha utánna mennék ,csak rosszabb lenne.-Van itthon fagyid?-indult el a konyha felé, és már nyitotta is ki a hűtőt.
Két csomag chipssel és egy nagy vödör fagyival jött vissza.
-Te kifosztottad a konyhámat?-vettem el tőle az egyik kanalat és a fagyit.
-Ezeket találtam. Tartunk most mi is egy csajos napot. Telle esszük magunkat mindennel ,és hülye filmeket nézünk jó?
-Köszi Lili.
-Ugyan már, ez nekem is most jól esik.
-Ezt hogy érted? Mi van Pierrel?
-Semmi, a nagy semmi. Úgy viselkedik mintha együtt lennénk, de az istenért nem mondja ki.
-Te is tudod hogy úgy viselkedik veled mintha a barátnője lennél. Azért mert nem mondja ki az egy dolog.
-Jó de már hónapok óta? Ha még rákérdezek akkor meg az a baja. Mindig azzal jön, hogy tudom hogy nem akar kapcsolatot,de rosszul van ha mással ismerkedem. Utálom Pierret.
-Utálom Maxot.-csak egymásra néztünk és elnevettük magunkat. Bármit csinál is a két férfi, nem tudnánk őket utálni. Főleg én, még most sem megy.

Este Lili elment, mert Pierre itt van a városban és már kereste. Eljött érte, de fel nem jött.
Így most megint egyedül voltam.
Egész nap nem néztem rá a telefonomra, így nem tudom hogy kerestek-e.
Elindultam inkább a fürdő felé, hogy megengedjem a vizemet. Jót fog most tenni egy jó meleg fürdő, legalább kicsit egyedül lehetek a gondolataimmal.
Nem tudom mióta vagyok a vízben, de már kezd kihülni, ezért inkább kiszálltam. Nem szeretnék beteg lenni a hideg víz miatt.
Megtörölköztem és csak néztem magam a tükörben. Nem hittem volna, hogy ennyire meg fog viselni, az hogy a férfi elment.
A szemem alatt sötét karikák voltak, és a szemeim is duzzatak voltak. Le sem tagadhatnám azt, hogy tegnap éjjel szinte alig aludtam valamit, és sajnos elég sokat sikerült sírnom, főleg amikor a képeket megláttam.
Felkaptam a köntösömet és már mentem is a fürdőből. A nappaliból valami kis fény pislákolt, ezért arra vettem az irányt.
Belépve mindenhol gyertya volt és rózsák voltak a földön szétszórva.
A szemeimet ellepték a könnyek, és a kezeimet a szám elé kaptam. Nem hittem volna hogy eljön, ahogyan azt sem így kér majd bocsánatot.
Körbe néztem, de nem láttam a férfit sehol. A dohányzó asztalon volt egy nagy csokor rózsa és volt benne egy kis boríték.
Óvatosan kivettem belőle, és egy  levél volt benne. Felismertem Maxnak a kézírását, hiszen már volt szerencsém látni.
Arra kért hogy bocsássak meg neki, és nagyon sajnálja ami történt. Megkért rá hogy kövessem a rózsákat, amik a hálóba vezettek. Remegő lábakkal elindultam befelé a szobába, aminek az ajtaja csak egy kicsit volt résnyire nyitva. Nem volt bent sötét, mert egy halvány kis fény pislákolt ki a kis résen.
Óvatosan beljebb löktem az ajtót, és amint megláttam a szobát a kezemből kiesett a kis boríték, amit végig szorongattam.
Max ott állt a szoba közepén, körülötte és az ágyon is rózsaszirmok voltak és párnák voltam lerakva az ágy elé. Gyertyák voltak körülötte, így halványan de láttam az arcát.
-Vanessa, kicsim én nagyon sajnálom amit tettem. Nem lett volna szabad annyira kiakadnom, és elrohannom sem. Egy buliba meg főleg nem lett volna jogom elmenni, úgy hogy veled nem beszélem meg a helyzetet ,és nem kérek bocsánatot. Nagyon sajnálom amit tettem, ígérem soha többet nem teszek ilyet. Meg tudsz nekem bocsáltani.
-A szemeimet ellepték a könnyek. Nem mondtam semmit csak elindultam felé és szinte beleugrottam a karjaiba.
Szerencsére nagyon jól a reflexei ,mert a kezeivel egyből elkapott és már tartott is meg a fenekemnél fogva.
-Soha többet ne csinálj ilyet. Nagyon aggódtam érted, és amikor megláttam a képeket...-nem hagyta hogy végig mondjam.
-Sajnálom, nem is tudom hogy kerültem oda. Martinnal találkoztam, és elhívott hogy ne gubbaszak nála. Aztán elkezdtem inni és a többit már láttad.-már ott álltam előtte de a kezei még mindig rajtam voltak. Még mindig nem értem mi miatt akadt ki annyira, hogy elviharzott.
-Elmondod mi volt a bajod? Nem hiszem hogy Lewis miatt akadtál ki annyira. Már előtte is láttam rajtad hogy valami baj van.
-Csak beszéltem Martinnal és elhívott este a buliba. Mondtam neki hogy nem biztos hogy megyünk, mert veled akarok lenni a hétvégén. Aztán elkezdtünk beszélgetni és szoba jöttél te is, és az is hogy még mindig nem költöztünk össze. Az egyik haverja telle beszélte a fejemet, mert a volt barátnője ugyan ezt csinálta, és kiderült hogy megcsalta, azért nem akart vele össze költözni.-ez volt az a pont hogy hátra léptem egyet, mint akit égetett volna az érintese.
-Te azt gondolod hogy én megcsallak? Hogy az miatt nem költöztem még veled össze? -csak lehajtotta a fejét, és nem szólt semmit.-Max válaszolnál végre?-kezdtem ideges lenni miatta.
-Nem, dehogy is. Tudom hogy te nem tennél olyat. Csak annyira hasonló volt a helyzet amikor elmesélte. Nem is tudom mit gondoltam, és amikor Hamilton felhívott az volt a pont nálam az i-re. Nem is tudom mit gondoltam akkor, ellepte az agyamat a szar.-most én álltam előtte, és szóhoz sem jutottam.
-Kérlek bocsáss meg. Tudom hogy egy óriási barom voltam.
-Hát az. Nem is kicsit. Nem is értem ezt hogy gondolhattad. Minden az miatt mert nem költöztem veled eddig össze? És ha már együtt laktunk volna? Akkor is ott hagytál volna egész éjszakára egyedül, mert te ideges vagy a semmi miatt?
-Nem tudom. Tudod hogy milyen vagyok. De esküszöm ilyet soha többé nem teszek. Meg tudsz nekem bocsáltani?
-Csak közelebb mentem hozzá, mire ő lehajtotta a fejét és úgy nézett rám.
-Soha többet ne tegyél ilyet. Megígérted hogy megbeszéljük a dolgokat, de te inkább elmentél.
-Soha többet nem megyek el. Esküszöm.
-Ezt nagyon remélem, mert esküszöm még egy ilyen Max, és elgázzolak a drága kis autóddal.
-Szeretlek kicsim. Nagyon szeretlek.
-Én is Max.-húztam le magamhoz egy csókra, mire ő felemelt a fenekemnél fogva és elindult velem az ágy felé.