Strange Feelings (M.V.)

12.fejezet

-Végre itthon vagy. Basszus csak pár napra mentél el, de rohadtul hiányoztál.-ölelt magához Lili, amikor oda értem hozzá. Ő jött ki elém a reptérre, így nem kellett taxit hívnom.
-Te is nekem. Jó itthon lenni.
-Na gyere menjünk, van mit mesélned.-nézett rám vigyorogva.
-Jaj istenem.-forgattam meg a szemeimet, mert nem tudom miket képzeld bele a helyzetbe.
Elindulva a kocsi felé, rengetegen voltak a reptéren. Mondjuk ez nem meglepő, de mintha egy kisebb tömeg csak egy kupacban lenne.
-Ott meg mi folyik?-néztünk arra Lilivel, de nem láttunk senkit.
-Lehet valami híresség. Elég sokan járnak Monacoba.
-Hát lehet. Na menjünk, már haza szeretnék érni, és ahogy látom a tömeg is elindult.-mintha kezdene szét oszlatni a tömeg, de még mindig nem láttam ki volt ott.
-Oké,menjünk. -így újra elindultunk kifelé, ahol ismét egy nagyobb tömeg volt.
Nem értem mi van ezekkel az emberekkel, valaki nagyon fontos ember lehet, hogy ennyien itt várnak rá.
Elég nehezen találtunk egy utat ahol ki tudunk menni, mert mindhol rengetegen voltak.
Épp készültünk átverekedni magunkat a tömegen, amikor egy ismerős hangot hallottam.
-Gyere Max, nem érünk rá. Sziasztok.-köszönt Daniel a tömegnek. Sejthettem volna hogy ők azok, vagy valamelyik pilóta. Ezek szerint rájuk vártak ennyire.
-Ők nem a forma-1 pilóták?
-De ők azok. De gyere menjünk, amíg el vannak velük foglalva.-húztam magam után a bőröndömet, meg sem várva a barátnőmet.
-Várj már meg.-jött utánnam, így együtt indultunk el a kocsi felé.

-Na mesélj csak. Mi volt a hétvégén.-ült le mellém a kanapéra.
-Semmi, dolgoztam. Megismertem a pilótákat és ennyi.
-Na persze. Csak ennyi? -tudja hogy valamit nem mondok el neki.
- A Mclarennél néztem a futamot. Nagyon jó volt. És tegnap elmentünk egy kicsit ünnepelni Max győzelmét.
-Jó gyorsan haladsz. Ezek szerint alakul esetleg valami ezzel a Maxal?
-Jézusom dehogy is. Szinte alig ismerem. Csak elhivott és én meg elfogadtam. Ennyi.
-Na várjál rákeresek én erre a Maxra.
Mi is a teljes neve?-már nála is volt a mobilja.
-Verstappen-pár percig csendben volt, amíg a telefont bújta.
-Hát nem néz ki rosszul, de Pierre akkor is jobb.
-Jézusom, nem is ismered Gaslyt.-nevettem fel, és indultam el a konyha felé.
Valami kaja után néztem ,de nem igazán találtam semmi ehetőt itthon.
-Rendeljünk valami kaját?-kiáltottam ki a nappaliba a barátnőmnek.
-Aha, de csörögsz amúgy.-jött oda hozzám és oda adta a telefonomat. Ismeretlen szám volt.
-Hallo Dr. Vanessa Delon.
-Hello bello. Itt viszont Daniel Joseph Ricciardo.-meg sem kérdezem honnan tudja a számomat ,hiszen minden csapat megkapta az elérhetőségemet.
-Szia Daniel. Hiányoztam?
-Te mindig kis doktornő. Na de azért hívtalak, mert holnap szervezek egy kis grill partit, és szeretném ha te is eljönnél. Hozhatsz magaddal valakit.
-Hát köszönöm a meghivást. Elfogadom. De hova is kell menni?
-Elküldöm üzenetben a címet, holnap 3kor várlak. Szia Vanessa.
-Rendben ,szia Daniel.
-Ugye holnapra nincs semmi programod?-kérdeztem meg Lilit ,bár úgy is eljön.
-Nincs miért?
-Hát most már van.-mosolyogtam rá.

-Hűha, hát látom elég jól keresnek ezek a pilóták.-épp hogy kiszálltunk az autóból, Lili már meg is szólalt.
-Biztos többet mint mi. Na de gyere menjünk.- becsöngettem és pár pillanat múlva az ajtó ki is nyílt.
-Hello Vanessa.-Daniel mosolygós képével találtuk szemben magunkat. Kicsit meglepett hogy megölelt, de nagyon jól esett.
-Szia Lili McAvoy-mutatkozott be a barátnőm.
-Szia Daniel Ricciardo. Na gyertek beljebb csajok, már mindenki kint van a kertben.-így elindultunk a házigazda után. Elég sokan voltak, voltak ismeretlen emberek, de ahogy látom egy jó pár pilóta is jelen volt.
-Sziasztok.
-Sziasztok fiúk. Hadd mutassam be a barátnőmet Lilit. Lili ők Charles valamint Pierre.-mutattam a két férfira. Persze ők is bemutatkoztak és Pierre szinte le sem vette a szemét a barátnőmről.
-Valahol Max is itt van, de nem tudom hogy hol. -nézett körbe Daniel, de nem találta a holland pilótát.
-Az előbb ment be, telefonál. De be szeretnék mutatni nektek valakit. Vanessa ő a barátnőm Charlotte.-Charles már mesélt róla, és tényleg nagyon szép nő.
-Sziasztok Charlotte Sine. Jó lesz végre még egy női tag a csapatban a versenyek alatt.-nagyon kedves lánynak tűnik, és tényleg nagyon össze illenek a monacói pilótával.
-Szia Vanessa Delon. Örülök hogy megismerhetlek, és végre nem csak férfiak vesznek majd körül.-mosolyogtam a lányra. Persze a fiúk ezt nem hagyták szó nélkül.
-Hé, nem mindenkit vesznek ám körül ilyen jó pasik mint téged. Örülnöd kéne neki.- Persze a házigazda volt a hangadó.
-Örülök is neki, de azért jó lesz végre mással is beszélni, nem csak férfiakkal. Akármennyire is bírlak titeket.
-Na jól van, ebben igazad van. De azért még mi vagyunk a kedvencek, ugye?-vigyorgott rám.
-Hát persze Daniel.
- Na megyek, mert a végén még semmi kaja nem lesz. Tudjátok lányok, én még mesterszakács is vagyok ám. Ilyen isteni húst, még nem etettek mint amilyet én csinálok.
-Hát persze haver, na gyere segítek te mesterszakács-így Pierre segítségével neki álltak a hús sűtésnek.
-Segíthetünk valamiben?-Kérdezett rá Lili.
-A salátát bevállaltam , abban segíthetnétek.
-Akkor menjünk Charlotte, álljunk neki.-így elindultunk be a házba, a konyha felé.
Szemben jött velünk Max, így vele is sikerült találkozunk.
-Hölgyeim, merre tartanak?
-Salátát csinálni. Segítesz?-Néztem bele a kék szemeibe.
-Inkább azt kihagyom, megyek inkább megnézem a fiúkat, abban jobb vagyok. Kint találkozunk-miután elment, mi is neki álltunk a salinak.

-Daniel ez tényleg nagyon jó lett.-dícsértem meg a férfi főztjét.
-Örülök neki hogy ízlik. Na de igyunk arra ,hogy mindannyian itt vagyunk, barátok között és jól érezzük magunkat.
-mindenki magasba emelte az italát, és aki tudott az koccintott a másikkal.
-Mondta Daniel hogy lesz egy meglepetése, de nem hittem volna hogy te leszel.-ült le mellém Max.
-Ezek szerint én vagyok a meglepetés? Nem is tudtam.
-Örülök neki hogy itt vagy. Tudod ,nem hittük volna a többiekkel ,hogy ennyire jóban leszünk veled. Mindenki úgy állt hozzá ,hogy mivel muszáj így elmegy. De megismertünk és örülünk neki hogy te jöttél.
-Hát én is örülök neki hogy ott lehetek. Tudod nagyon féltem, hogy milyen lesz. Minden idegen és új számomra. Nagyon sokat segít, hogy ennyire közvetlenek vagytok velem, és több mindenbe bevontok.-vallotam be a férfinak.
-Tudod Daniel mindenkivel nagyon közvetlen és hamar megtalálja a közös hangot bárkivel. Mi kicsit visszafogottabbak vagyunk.
De örülünk neki, hogy te vagy itt és nem más.
-Remélem később is ilyen véleményen lesztek majd.-tényleg nagyon közvetlenek a fiúk, és ez nagyon jól esik.
-Hidd el hogy nehezen változik meg a véleményünk.-Maxon látszik hogy nem igazán engedte el magát, mintha valami zavarná.
-Minden rendben van? Kicsit olyan furcsa vagy.-remélem ezzel nem öltem meg a beszélgetést.
-Ezt most úgy kérdezed mint az orvos, vagy mint egy barát?
-Barát. De ha szeretnéd lehetek orvos is.-próbáltam kicsit oldani a hangulatot.
-Inkább beszélnék most egy baráttal, mint egy orvossal. De amúgy igen, vagy nem tudom.-sóhajtott egy nagyot.
-Akarsz róla beszélni?-egy pár percig csendben volt, már azt hittem nem is szólal meg.
-A volt barátnőm keresett nemrég. Monacóban van, és találkozni akar.- hát ezzel meglepett.
-És szeretnél vele találkozni?
-Nem tudom. Már egy jó ideje nem vagyunk együtt, és nem is beszéltünk már hónapok óta. Nem tudom most mit akar, és azt sem tudom hogy kíváncsi vagyok-e rá.
-Megkérdezhetem hogy miért szakítottatok?
-Már nem működött. Sokat voltunk külön, én versenyzetem ő még egyetemre járt. Nem is nagyon volt ez egy jó kapcsolat. Mindig féltékeny volt, pedig nem adtam rá neki sose okot. Nem bírta elviselni ha mással is beszélek, és a fiúkkal sem jött ki valami jól.
-Hát ez elég rosszul hangzik. Sokáig voltatok együtt?
-Egy évig. Az elején nem volt ilyen, de egy kis idő után megváltozott, és most találkozni akar.
-Sajnos én nem tudok helyetted dönteni. De gondolj bele abba ,hogy mi lenne ha elmennél és akkor ha nem mész el. Ha rosszul érzed magad az miatt, mert nem találkoztatok ,akkor lehet meg kellene ejteni azt a találkát.
-Fél éve nem találkoztunk. Nem hiszem hogy kíváncsi vagyok rá. Lezártam már magamban azt a kapcsolatot, és nem vagyok kíváncsi a magyarázkodására.
-Hát akkor megvan a válasz a kérdésedre. -álltam fel mellőle.
-Hova mész?
-Megyek hozok magamnak valamit inni. Te kérsz valamit?
-Egy sör jó lenne.
-Oké akkor hozok egyett.

Maxal nagyon jót beszélgettünk, nagyon aranyos férfi. Kicsit jobban megismerve teljesen más ember, mint akinek először hittem.
Úgy érzem, hogy nagyon jó barátokat sikerült találnom.