𝐄𝐲𝐰𝐚 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐞𝐢┃━┃ᴀᴠᴀᴛᴀʀ┃

[ Bevezető rész ] - Készülődés

A rejtélyes Nìwan'tsong völgy, a világom egyik legkülönlegesebb helye, és egyben Eywa szemének rejtett lelőhelye. Továbbá a védelmezőinek, követeinek otthona. Így az én otthonom is. Elfogult véleményem szerint pedig Pandora legszebb tája, legalábbis általában. Az elmúlt négy napban ugyanis a béke és harmónia völgye fokozatosan alakult át az izgatottság, és az egyre növekvő feszültség perzselt pusztájává.

A napokban mind a felszíni völgy szoros, mind a földalatti barlangok állapota inkább egy kaotikus hangyabolyra hasonlított. Az elmúlt héten körülöttem, és a csapatom körül, a legváratlanabb helyekről, a legváratlanabb időben bukkantak fel Na'vik. Az átlagtól eltérően pedig a legváltozatosabb szertartási kellékekkel, és különböző díszítő elemekkel a kezükben igyekeztek, pont mindig azzal az iránnyal ellentétesen haladva, amerre éppen a csoportunk tartott volna.

Ez a mai nap sem volt másképpen. Jelenleg a völgybe vezető egyik főnyíláson keresztül léptem be a barlangrendszer folyosójára, melyeken keresztül nap, mint nap is szoktunk közlekedni. A munkánk helyszíne felé tartottunk, ketten a húgommal, a maradék két csapattagunkkal pedig odabent kellett volna találkoznunk. Hogy aztán onnan együtt mehessünk felderíteni, de egyelőre a hegybe való bejutás is nehézkes volt. Egy csapat felfegyverkezett vadász csoport áradt ki ugyanis a folyosón, a menetirányunkkal szemben.

Ők is sietősen haladtak, akárcsak mi, így éppen hogy elkerültük az összeütközést. A húgom mögöttem nemtetszését kifejezvén motyogott is valamit az orra alatt. Én viszont csak halványan elmosolyodtam a reakcióján, ám különösen nem bosszankodtam a dolgon. Az elhaladásuk után egyébként is sikerült végre bejutottunk a járatba. Aztán egy enyhe jobb kanyart követően elindultunk a északi rész felé, követve a mellettünk lévő víz folyásirányát.

A húgaim a saját, illetve a lak társaink szórakoztatására mindenféle játékokat találtak ki a napokban, amik a völgyben kialakult helyzethez kapcsolódtak. A legtöbb valamiféle fogadás köré épült, amiknek tárgya többnyire az lett, hogy ki fog többet bosszankodni a nagy nyüzsgés miatt, és hogy ki fog ennek a nemtetszésnek jobban hangot adni. Ezeket számolták össze, és vezették maguk között mindenféle nyereményeket is kitalálva azok számára, akik a megfelelő személyt, és a legközelebbi számot tippelik. A kicsik vették a legkomolyabban az egészet, plusz a legjobban is ők élvezték. Én érett és teljesen felavatott követ lévén, azonban nem vettem részt ezekben, tevékenységekben természetesen. Már a legtöbben legalábbis. A mai napi kivétel volt, ma ugyanis Xin'ta húgomra tettem. És nem is állok rosszul...

A fő járatban sétálva, most viszonylag kényelmesebben tudtunk haladni egymás mellett Xin'tával, és még a fegyvereinket tartó jobb karjainkat sem kellett magunkhoz préselnünk. A barlangrendszer fő járata volt a legszélesebb és leghosszabb az egész hegybelsőben. Teljesen keresztül haladt rajta, és rengeteg oldalirányba elvezető rész nyílt belőle. Ezen kívül egy szélesebb folyóágat is tartalmazott, mely a közepén áramlott, így ennek a két-két oldalán lehetett gyalogszeri sétálni. Emiatt volt néhány összekötő híd is, csak nem mind szakaszon.

Ahol nem volt ott vagy átugrottál, vagy kereshettél pár követ, amin átmászhattál a túlpartra, harmadik opciónak pedig mindig ott volt az úszás. Ahogy egyre beljebb értünk a járatban, úgy szűnt meg a felszínre vezető nyílásokból beáradó napfény. Persze ez kicsit sem volt probléma, a sötét elvégre csak még jobban kiemelte a benti tér szépségét. A falakon világító növényeket, és a fénylő folyó vízét. Az egész hely ma különösen is szemet gyönyörködtető volt, ez pedig a díszítéseknek volt köszönhető. A víz felszínén apró színes virágok lebegtek, a falakon hasonlóan különleges díszek, színes liánok, illetve festékek kerültek. Mindezt felmérve, úgy nézett ki, hogy tényleg rendesen összeáll minden, a mai különleges napra.