𝐄𝐲𝐰𝐚 𝐤𝐨̈𝐯𝐞𝐭𝐞𝐢┃━┃ᴀᴠᴀᴛᴀʀ┃

[ 35. rész ] - Gyógyítók

Lazuh'ra és Mirayaka nyugtalan tekintettel szemlélte az eget, miközben a falu széle felé siettek ki a partra, ahova éppen az oda közeledő Tsyalhawnu barátjuk próbált landolni a testvéreikkel a hátán. Már messziről észrevették őket, mikor felbukkantak egy ikrán társaságában az égen.

Emiatt pedig félbe hagyták addig feladataikat, aztán rögvest a fogadásukra indultak ketten. Nem tudtak milyen állapotban lesznek, ezért siettek annyira. Miraya egyébként is nehezen viselte, hogy egyedül kellett a faluban maradnia, miután mindenki elhagyta szinte a szigetet, és csatlakozott az ütközetbe.

Ő és Tuk ketten maradtak miután átadták Sevih'la üzenetét, és a figyelmeztetést a követtársaiknak, illetve a többi felnőttnek. Együtt várták, amíg végre kezdtek visszaszállingózni egy első harcosok. Volt, amelyik sérülten, volt, aki csak új fegyverért jött, majd már vissza is indult. A két lány aggódva leste, mikor bukkan fel köztük egy számukra ismerős, szerettük arca.

Végül az elsők, akik visszaértek hozzájuk a testvéreik, és barátaik voltak. Tukhoz a bátya Lo'ak, sietett oda gyorsan, Tsireya társaságában, őket Laz'uhra, és Ronal kísérte. Akik közül az előbbit a követek vezetője küldte vissza, mikor látta, hogy a sérültek ellátásához szüksége lesz a Tsahìknak segítőkezekre.

Laz nem bánt, hogy ezt a feladatot kapta, készségesen fordult vissza, útközben összeszedett Lo'ak és Tsireya kettősét szintén magával szállítva. Leyoa parancsát követve pedig segített ellátni a sérült harcosokat, és megvédeni a szigetet, ha egy kósza támadó túljutva a többi harcoson közel kerülne esetleg. A faluban Miraya szintén egyből hozzá sietett Lazuh'ra pedig, látva a nyugtalanságát próbálta őt is támogatni.

Aztán a Tsahìknak és a Tsakaremnek nyújtott erősítést, mindenki ellátásban. Időközben pedig Rotxo és Ao'nung szintén visszakeveredett hozzájuk, Ronal pedig némileg megkönnyebbült, hogy mindkét gyermeke biztos helyen volt ismét, bár miután látta, hogy nem sérültek meg egyből munkára fogta őket.

Mirayaka és Lazuh'ra pedig addig maradt velük, míg a többi követtársuk érkezését meg nem látták. Azután egymás oldalán futottak le szapora tempóban a homokos partra, ahol Mor'tu és a mellette lévő kisebb szárnyas landolt.

Xin'ta egyből leugrott a Tsyalhawnuról, majd óvatosan nyúlt fel Eämi karjai közt lévő nővére testéért, és emelte le onnan a segítségével. Pont ekkor ért látótávon belülre Laz és Mira, akik arcán egyből rémület futott végig a testvérük állapotát megpillantva. Lazuh'ra egyből egészen eléjük ment, majd ösztönösen a húga megtartásában segített Xinnek, míg Eämi is le tudott szállni Mor'tu nyergéből.

– Mit történt? – kérdezte habozás nélkül.

– Csúnyán megsérült. – vágta rá Ämi.

Aztán távolabb lépett tőlük, hogy vissza tudja fogni Mirayát, aki rémülten sírt fel, és akart volna odarohanni a nővéréhez.

– Azonnal el kell látni. – tette hozzá, miközben átkarolta a kishúgát, és próbálta visszafogni a végtagjai remegését.

Noh'la ekkor ugrott le a saját hátasáról, majd lépett oda átvenni Xin'tától a lánya cipelését. Laznak ekkor tűnt csak fel szinte a jelenléte lényegében. Az arcvonásait egyből felismerte, mindössze a hirtelen döbbenet miatt nem tudta szóvá tenni. Lényegében majdnem egyszerre érte két sokkhatás is, a húga sérülése, illetve a halottnak hitt anyjának feltűnése miatt.

– Kell egy biztos, hely ahol ki tudjuk tisztítani a sebeit. – vágott közbe ekkor a Noh'la, elsősorban Laz felé nézve.

A fiatal nő pár tizedmásodpercig csak némán arcába bámult, aztán lezuhant a tekintete Sevi fehér testére. Megremegtek az ajkai, elkapta a sírás inger, ahogy így látta viszont nem fakadt könnyekre. Tudta, hogy erre most nem pazarolhatja az energiáját, helyette hevesen fordult az előttük álló három fiatal követ felé.