Akaratomon Kívül 4. - Aki Retteg Annak Van Mitől

26.

- Ginny! - Az ajtóhoz érve azonnal dörömbölni kezdtem rajta, miközben a másik kezemmel a törékeny lányt támogattam.

- Mi a... - Nyitott ajtót Ginny, azonban a torkán akadt a szó, ahogy meglátta a sebesült lányt az oldalamon. Amint felmérte a szituációt, átvette tőlem a támogatását és besegítette a szobájába. - Szólj Lindsynek! - Szólt rám magabiztosan, majd rövid gondolkodás után kiegészítette az utasítást. - Vagy Ty-nak.

- Rohanok. - Fordultam meg azonnal és a betegszoba felé vettem az irányt, ahol bele is futottam Ty-ba. Tara és Aaron kérdő tekintetét állva gyorsan összefoglaltam neki a szituációt, mire felkapta az elsősegély táskáját és velem együtt megindult Ginny szobája felé. Mire odaértünk, a lány már Ginny ágyán ült.

- Lily azt mondja, Isaac-ék a közelben vannak. - Fordult hozzám Ginny elgondolkodva. - Mondjuk logikus, tartsd közel az ellenségeidet...

- Akkor mire várunk? - Kérdeztem, miközben elöntött az izgatottság a kaland lehetőségétől.

- Rám. - Toppant be Ethan. - Tudod, az igazán jó dolgokra mindig várni kell. - Kacsintott rám vigyorogva, majd Lilyhez lépett és elé tette a kezében tartott térképet. Közben Ty elkezdte ellátni a fején lévő sebeket, így a lány felszisszenve pásztázta végig a térképet, majd rábökött egy pontra. - Cseles kis Isaac, azt gondolta a környéken nem fogjuk keresni. - Rázta meg a fejét Ethan, miközben egy x-et rajzolt a mutatott helyre.

- Nem is kerestük. - Vallotta be Ginny elhúzott szájjal. - Azt gondoltuk, ilyen közel nem mer tábort verni.

- Eredetileg nem itt voltak. - Tette hozzá Lily vékony hangon.

- Tudjuk. - Bólintott Ginny. - Megtaláltuk az eredeti búvóhelyüket. De te honnan tudod?

- Hát... - Húzta el a száját a lány, majd Ginny fenyegető tekintetét meglátva beszélni kezdett. - Meg akartam bosszulni Toby halálát, így elkezdtem felkutatni őket. Találtam egy helyet, ami gyanúsnak tűnt és odamentem körülnézni, azonban elkaptak. - Vallotta be remegő hangon. - Azt hitték a ti felderítőtök vagyok, így összepakoltak és elmentek. Velem nem tudtak mit kezdeni, így vittek magukkal. Információkat próbáltak meg kicsalni belőlem, de egy idő után belátták, hogy tényleg nem tudok semmit. Amikor már eléggé kikerültem az érdeklődésük középpontjából, sikerült megszöknöm. - Vallotta be ijedt tekintettel, mire Ginny és Ethan feszülten néztek össze. Azt latolgatták, hogy megbízhatnak-e a lányban, azonban a sérülései valósnak tűntek és a vőlegénye halála után kis esély volt rá, hogy Isaac-ék mellé állt volna.

- Lily, nagyon fontos, hogy mondj el mindent, amire emlékszel. - Fordult végül Ginny a lány felé, akinek erre elsötétült a tekintete.

- Isaac... Sötét lett. Árad belőle a gonoszság. - Mondta vékony hangon, miközben Ginny válla fölött elnézve a falat bámulta. - Nagyon féltem tőle. Rossz dolgokat művelnek a társaival. Nem láttam semmit, ugyanis egy kis cellában tartottak, azonban hallottam a sikolyokat. Szörnyű sikolyokat... - Sóhajtott fel frusztráltan, majd beleremegett az emlékbe és ismét Ginnyre emelte a tekintetét. - A terveikről nem osztottak meg velem semmit, azonban Isaac sokat fenyegetőzött. Azt mondta, hamarosan elég erős lesz, hogy visszafoglalja ezt a „nyamvadt kis közösséget". - Rajzolt idézőjelet a levegőbe. - Azt mondta, már csak pár emberre lenne szüksége, azonban úgy tűnt, mintha valakikre specifikusan gondolna.

- Lizzyék... - Suttogtam idegesen, mire Ethan aggódva pillantott rám és bólintott egyet.

- Azonnal oda kell mennünk. - Pattant fel Ginny, mire ugrott egyet a szívem. - Amíg nem tűnik fel nekik Lily eltűnése. Hívjatok ide minden olyan tagot, aki tud harcolni és teljes mértékben hűséges. Nem tudni, kiben bízhatunk. - Nézett bele először az én szemembe, majd Ethanébe, mi pedig bólintva egyet meg is indultunk a többiek felkeresésére.