Fagyott mosoly

𝟒𝟖. 𝐅𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

𝐀𝐥𝐥𝐢𝐞

Szombat délután Derek segítségét kértem, hogy el tudjuk vinni a festményeket az egyetem galériájához, hogy két nap múlva ki tudják állítani az én festményeimet is, ahová néhány híresebb festő is ellátogat, és egy egész hétig itt maradnak Oronoban, hogy potenciális tehetségekkel gazdagodjanak.

Az ujjammal dobolok a térdemen, a bátyám felé nézek, aki az utat figyeli. Január közepe van, és borzalmasan hideg. Derek terepjárójának platóját letakartuk egy ponyvával, azon belül minden festményemet egyesével is becsomagoltuk egy zacskóba Aaronnal, hogy még véletlenül se legyen baja, a hidegtől vagy a párától.

- Miért vagy ilyen szótlan? - kérdezem, mikor megáll a piros lámpánál.

- Csak fáradt vagyok. - mondja rám sandítva. - Tényleg megbocsátottál Aaronnak?

- Igen, félreértés történt. Újra barátok lehettek, bár én nem mondtam, hogy vessz vele össze. - vonom meg a vállamat.

- Mi mást kellett volna tennem?

- Elég volt, hogy megütötted.

- A húgom vagy. Még a legjobb barátomtól sem tudom elfogadni, ha megcsalja a barátnőjét.

- Köszönöm, hogy ennyire védelmezel, de meg tudom vívni a saját csatáimat. - mondom megveregetve a vállát.

- Mikor lesz a megnyitó? - biccent a festmények felé.

- Holnapután, hétfő délután. Még a pontos időt nem tudom, mert folyamatosan variálnak rajta, de szerintem kora este felé. Eljössz?

- Persze, hogy eljövök. - pöcköli meg a homlokomat, majd sebességbe téve az autót elindul, mikor zöldre vált a lámpa. - Ha kora este lesz, akkor még az időpont is tökéletes. Hét hokis már a megnyitónál ott lesznek.

- Mi van Ericcel? Mostanában nem hallok róla semmit, pedig általában a srácok is folyamatosan beszélnek, mikor szóba jön az edzés.

- Fogalmam sincs. Az edzések egyformák, mostanában még baszogatni sem baszogat minket minden kisebb hibáért. Még Aaronra sem néz úgy, mint a véresrongy. Pedig a pasid mostanában nincs toppon. - jegyzi meg, mikor lenyomja az indexkart.

- Nincs toppon? Mit jelent ez?

- Olyan, mintha minden mozdulata hibás lenne. Mint aki most tanulja meg a taktikákat.

- Erről nem mondott semmit.

- Mivel nem hiszi, hogy nagy baj lenne. Nekünk csak azt mondta, hogy most ilyen passzba van, majd elmúlik.

- Hiszel neki?

- Nem tudom. - a bátyám válasza csak még jobban a fülembe ülteti a bogarat, miszerint Aaronnal valami van. Aggódni kezdek, de nem faggatom tovább a bátyámat. Majd Aaronnal beszélek.

~~~

Természetesen nem jött össze a tervem. Eric behívta őket késő délután egy rendkívüli edzésre. Gondolom megint versenyük lesz. Vagy csak kínozni akarja őket. Kinézem belőle.

Aaron ágyán ülök, körülöttem mindenhol füzetek, jegyzetek és a laptopom van. Nem vagyok szerencsére most lemaradva, de jelenleg úgy érzem, mint aki első szemeszterbe kihagyta volna az összes előadását. Semmi nem akar értelmet nyerni, pedig már egy órája ülök egyetlen bekezdés felé. Megpróbáltam kikeresni a könyvből, amit még Greg kölcsönözött ki nekem szilveszter előtt, mert szerinte ebből elég sokat lehet tanulni. Viszont nem találtam semmit sem benne. Felmentem a netre, ami úgy szintén nem hozott eredményt. A fejemet vakargatva ülök minden felett és nagyon gondolkodom rajta, hogy széttépjem az összes papíralapú dolgokat előttem.