Fagyott mosoly

𝟑𝟎. 𝐅𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

𝐀𝐥𝐥𝐢𝐞

Bármennyire is ellenkeztem vagy bármilyen kifogást találtam ki, nem figyelt rám. Csak bement, majd abba a minutumba ki is jött a fülén. A kezét a karomon pihenteti, közben úgy húz, mint egy lovat. Ha nem jártunk már 6 különböző ruhaboltba, akkor egybe sem.

Stacey péntek délután beállított a kávézóba és követelte Hayley-től, hogy engedjen el. Fontos és elnapolhatatlan dologra hivatkozott. Hayley szerencsére, nem állt ki Stacey ,,elnapolhatatlan" tervével szemben, így csak egy fejrázással véleményezte a követelést, aztán elengedett.

A hét gyorsan eltelt. Ismét csak kapkodom a fejemet, hogy már megint egy pénteki nap végét tapossuk. Ám, ez a vásárlás rohadt lassan telik. Mikor Stacey kivonszolt a kávézóból és azt mondta ruhát vásárolni megyünk méghozzá neki, hittem neki. De, mint útközbe kiderült nem neki, hanem nekem. A magyarázat pedig: ,,Ma van a jegyes buli. Nincs mit felvegyél!" Ami (hozzáteszem) nem igaz. Rengeteg ruhám, szoknyám, és hasonló dolgaim vannak, amit fel tudok venni egy buliba. De Stacey-t ez hidegen hagyta. Csak ment - illetve megy is - a saját feje után. Engem pedig húz maga után.

- Ne már! - fordul felém. - Ne vágj már ilyen fancsali képét!

- Nem vágok! - tiltakozok, aztán ránézek. Stacey mellett mindig úgy nézek ki, mint aki beleborult a szekrényébe és felvette volna az első ruhadarabot, ami a kezébe akadt. Félre értés ne essék, szeretem a saját egyszerű stílusomat. De Stacey mellett lépkedve elgondolkodok, hogy reggel mennyi idő alatt készül el. Haja (mint mindig) most is tű egyenes. Frufruja tökéletesen meg van csinálva, fehér fejpántja egyszerre emeli ki a sötétbarna haját és a szikrázó zöld szemeit. Barna rakott szoknyája alá egy fekete harisnyát vett fel, amit egy fekete, garbós hosszúujjúval párosított plusz egy térdcsizma. A vékony vászonkabátját egy vastagabb - szintén vászonkabátra - cserélete. Én farmerbe majdnem megfagytam. Azzal nyugtatott, hogy a rajta lévő harisnya egy vastag darab. Tél eleje van, de én már most megfagyok a kötött pulóver-télikabát kombóba.

- Ugyan már! Úgy nézel ki, mint akit kivégzésre viszek, nem pedig ruhát vásárolni.

- Csak nem szeretek magamnak vásárolni. - rázom meg a fejemet. - Neked pedig már négy szatyor ruhát vettünk. - emelem fel a bal kezemet mutatva a lógó zacskókat.

- Úgy beszélsz, mint egy pasi. Csak azok senkinek nem szeretnek ruhát vásárolni.

- Én csak nem hiszem, hogy emiatt a buli miatt új ruhára lenne szükségem.

- Én pedig úgy hiszem, hogy szükséged van rá.

- Nem is láttad még a ruhás szekrényemet! - mondom felvont szemöldökkel.

Stacey az elmúlt hétbe szinte mindig nálam tanyázott. Viszont egyáltalán nem bántam. Végre nem csak férfiúkkal voltam körülvéve. Ennek csak egy hátránya volt. Az, hogy Aaron-nal így nem maradt egyetlen egy olyan helyiség sem, ahol nyugodtan, színjáték nélkül létezhettünk. Stacey rám néz, felvont szemöldökkel vonja meg a vállát. Nekem pedig leesik az állam.

- Na ne! Te átkutattad a szobámat?

- Nem. - rázza meg a fejét, szinte sértődötten. - Az egész lakásodat átkutattam. - mondja vigyorogva, én pedig nem értem miért vagyok meglepődve. Hisz ő Stacey Avalon. - Először csak a szobádat akartam óvszerügyileg...

- Mi ügyileg? - szakítom félbe a mondatát teljesen meghökkenve.

- Óvszerügyileg. - ismétli meg magát.

- Miért kerestél nálam óvszert?

- Mert kíváncsi voltam te, vagy Aaron hozza a gumit. - vonja meg a vállát. Igen, most meglepődtem. Pontosabban lefagytam a pláza közepén. Stacey Avalon-nak most is sikerült meglepnie. Visszasétál hozzám, majd belém karol és elkezd húzni. - Ne lepődj meg ennyire! - rázza meg a fejét hitetlenkedve. - Bár én azt hittem, hogy ti az epres fajták vagytok.