Fagyott mosoly

𝟒𝟒. 𝐅𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

𝐀𝐚𝐫𝐨𝐧

Éjfél után indulok el Allie keresésére. A lánytól nagyon nehezen szabadultam, de miután mindent elmesélt szüksége volt támogatásra. Csak akkor tudtam eljönni, mikor a barátnői megtalálták.

Én viszont sehol nem találom Alliet. Dominic és Stacey a tömeg közepén táncolnak. Allie nincs velük, ahogyan Caleb és Trentnél sincs. Owent tudtam csak megkérdezni ő pedig nem látta. Viszont aggaszt, hogy se a barátnőmet se Robertet nem látom. Így befurakodva a tömegbe Dominicék felé indulok.

- Aaron! - kiált fel Stacey. - Iszol velünk? Elmúlt éjfél, veled még nem koccintottam!

- Stacey, vezetek, én nem iszok. Hol van Allie?

- Ki? - kérdez vissza,

- Allie. - mondom közelebb hajolva a füléhez.

- Ó! Mosdóba. - mondja bólogatva.

- Mi? - kérdez vissza Dominic. - Nekünk azt mondta, hogy valami meglepetést szervez neked. Haza ment. - mondja, mire Stacey akkorát vág a kezébe, hogy az nekem is fájt. - Te normális vagy? - kérdezi a barátnőjét. Én pedig úgy döntök ebből inkább kimaradok így elindulok Caleb felé. Elkérem tőle Allie kabátját és csak aztán megyek az autómhoz.

~~~

Az utat szerencsére gyorsan megtettem, nem sok autó volt az utakon. Először kopogtam Allie ajtaján, de miután egyik kopogásomra sem válaszolt a kilincsért nyúltam. Csak próba gyanánt nyitottam be hozzá, mert nem gondoltam volna, hogy nyitva marad az ajtó. Viszont úgy maradt.

Mikor belépek hozzá először a gyertyákat veszem észre, amik égnek egészen hangulatossá teszi a kis ebédlőt. Majd a kulcsait pillantom meg az asztalon, amit magamhoz véve be is zárom vele az ajtót. Majd miután elfújtam a gyertyákat Allie hálószobája felé veszem az irányt.

Kicsit megnyugodok, hogy itt találom nem pedig máshol. Leülök a kis fotelszerűségébe. Takaróját nyakig húzta, arcáról lemosta a sminket. Nemrég érhetett ide, a gyertyákból megállapítva. Miután tényleg megbizonyosodtam, hogy minden rendben van vele lepihenek én is.

Reggel olyan érzésem volt, mint aki figyel. Így is történt, mert Allie engem nézve feküdt ugyanúgy az ágyba. Felpattanva a fotelból az ágya mellé sétálok, aztán le is guggolok hozzá. Köszönök neki, ő is nekem. Viszont valami nem stimmel.

És miután kirakott a szobájából, már teljesen megbizonyosodtam arról, hogy valami történt tegnap este, viszont nem akarja elmondani. Nem kéri a segítségemet, és fogalmam sincs mi tévő legyek.

~~~

Egy hét telt el, de még mindig nem akar velem beszélni. Sokszor mentem le hozzá, de ő mindegyik alkalommal csak elküldött. Nyugodt volt. Zaklatott, de nyugodt, ami sokkal ijesztőbb, mintha kiabált volna. Azt sokkal könnyebben tudom kezelni, mint a távolságtartást. Így csak a hét feléig próbálkoztam. Utána békén hagytam.

Viszont úgy tűnik Staceyt sem vonja be a történtekbe. Valami történt, én pedig folyamatosan csak ezen agyalok. Lehet Robert mégis tett valamit?

Hétfőn nem voltak előadásaink a srácokkal. Apám kikérte nekünk a mai napot, hogy gyakoroljunk, mert rég volt edzés. Majd nemsokkal később kiderült, hogy nemsokára meccs lesz. Tehát megint őrült üzemmódba kapcsol, mi pedig örülünk majd, ha az ágyig el tudunk jutni.

A gyakorlás úgy történt a mai nap folyamán, hogy csapatokra szedett minket. Most nem volt kispad, mindenki játszott. Valamelyik csapat ült, valamelyik a másikkal játszott.