Fagyott mosoly

𝟔𝟏. 𝐅𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭

𝐀𝐥𝐥𝐢𝐞

- Na várjunk! – szólal meg Caleb először. – Tehát Párizs jobb, mint itt? – kérdezi előre dőlve a térdére. Mindannyian a nappaliban elhelyezett hatalmas kanapén foglalunk helyet. Ez egy L alakú kanapé, amihez még hozzá toltunk két fotelt, hogy egy körbe helyezkedjünk el. Aaron és Dominic foglalta be ezt a két fotelt, mindenki más a kanapén ül vagy egy sörrel vagy egy pohár borral a kezében. Az én balomon, az egyik szélén a kanapénak Caleb ül, a másik oldalamon Trent. Trent mellett, a kanapé sarkában Owen és Julie, mellettük Stacey, aki mellett Luke és Kelly, végül a kanapé szélén a bátyám és Spencer foglal helyet. 

- Nem hazudok fiúk. – kortyolok a poharamba. – Párizs tökéletes.

- Ezt olyan rossz hallani. – mondja sóhajtva Trent. – Mármint, nagyon örülök, hogy valóra vált az álmotok. Csak szomorú, hogy nem itt. – néz rám és Staceyre. Én először Staceyt nézem, aki szomorúan bámul maga elé. Majd Trentre nézek, aki egy halvány mosollyal próbálja enyhíteni a helyzetet. Pedig igaza van. Egyetértek vele.

- Nem lehetünk olyan önzők, hogy bűntudatot keltsünk a lányokban. – szólal meg Dominic. Rámosolygok, halkan megköszönöm neki, aki csak bólint. – Most itt vannak. Egy egész hetet kaptunk. Ezt ki kell használni.

- Legalább gazdag vagy? – kérdezi a másik oldalamról Caleb.

- Te akkora egy gyökér vagy! – szólal meg Trent.

- Csak egy normális kérdés, Palmer! – vág vissza Caleb.

- Igen, jól keresek. – válaszolom meg Caleb kérdését. Elszakítja dühös tekintetét Trentről, majd rám nézve elmosolyodik. – Stacey is és én is jól keresünk.

- Tehát gazdagok vagytok! – Trent felsóhajt, mint aki nem hiszi el Calebet. – Mennyire gazdag? Tudnál venni magadnak egy jachtot? – kérdezi tőlem.

- Ami azt illeti. – szólal meg mellőlem Stacey. – Igen, tudna venni.

- Ezt komolyan mondod? – kérdezi a barátnőmtől tátva maradt szájjal. Én csak a poharamba iszom, hogy elrejtsem a mosolyomat. Nem szeretek a pénzről beszélni, de láthatóan Staceyt ez nem zavarja. Caleb pedig addig nem áll le míg választ nem kap a kérdésére. És igen, büszke vagyok magamra, hogy sikerült elérnem az álmomat, a koromhoz képest nagyon is hamar. Aaronra nézek. Arra a személyre, aki ha nem buzdít arra, hogy elmenjek és ugorjak át néhány lépcsőfokot, akkor valószínűleg még mindig egy kávézóba dolgoznék miközben hobbiként űzőm a festést. A galéria pedig hamar befutott hála Harry Torres miatt, aki kedvesen a szárnya alá vett. Emellett Staceyvel van közös számlánk, ami a galériából befolyó pénz gyűlik. Amit jelenleg félre raktunk. Igazából elképzelhetetlen az egész. És mégis ez a valóság.

- Na várjunk! – szólal meg megint Caleb. – Akkor ezek a nők itt a leggazdagabbak?

- Mi az Boswell, azt hitted majd te leszel az?

- Igen, Avalon, úgy gondoltam. – kulcsolja össze a kezét az ölébe Caleb. Stacey megcseréli a keresztbe rakott lábát, majd rá is hajol.

- Komoly üzletet viszünk ketten, míg te egy korongot üldözöl. Szerinted?

- Ne sértegess, te nőszemély! – kap a szívéhez Caleb sértődötten.