A kormány felett (A kormány mögött 2.)

12. Fejezet

Amara

-Vennünk kell neked pár tenisz cuccot. - Parkolt le Charles egy gyönyörű épület előtt.

-De pont itt? - Intettem ki az ablakon. -Épp tegnap lettem munkanélküli.

-Ma meg szerzünk neked munkát.

-Itt?

-Neeeeeem, nem itt. De csak kell valami amiben nekikezdhetsz. - Rántott vállat és kiszállt a Ferrariból. Követtem én is és tátott szájjal néztem végig a luxuson ami fogadott az épületben.

-Jó napot! Miben segíthetek? - Jött oda hozzánk egy hölgy egyből. Az ő munkaruhája minimum tízszer drágább lehet mint az enyém amit viselek.

-Szeretnénk mindkettőnknek 3-3 szett tenisz ruházatott, cipőkkel együtt. Valamint ütőket. Igazából mindent. - Szólalt meg Charles mert nekem még mindig a padlóról kellett az államat kapargatni.

20 perc nézelődés után a hölgy szólt, hogy mindent összekészített és fáradjunk utána. A helységben tükrök voltak, és az a sok minden amit Charles kért.

-Itt találják a ruhákat. Hoztam több méretet és színt, ha sikerült választani kérem szóljanak és összeállítom a csomagot.

-Köszönjük! - Válaszoltuk szinkronban a pilótával.

A hölgy bólintott és magunkra hagyott. Charles egy fehér galléros póló után nyúlt és a sajátját levette egyből. A szívem majd kiugrott a helyéről. A tettétől egyből zavarba jöttem. Próbáltam más irányba nézni, hogy leplezzem a zavarom. Így egy ütővel foglalatoskodtam. Próbáltam háttal állni Charlesnak, de a tükröknek köszönhetően végigfutott a szemem a tökéletes felsőtestén. A kidolgozott izmain. És isten a tanúm rá, hogy eddig soha nem gondoltam így rá....

-Szerintem ez jó! - Mutat végig magán Charles.

-Tényleg! Azt hiszem én is megnézem ezt a bézs színűt! - Emelek fel egy darabot az asztalról. A tekintetemet újra körbe futtattam a helységen, és kérdőn néztem Charlesra, hogy hol tudnám felvenni.

-Am... van egy hívás amit el kell intéznem! Mindjárt jövök! - Vette a lapot egyből, és ki is szaladt a telefonjával a kezében.

A ruhákat szétválogattam. Két-két fazont próbáltam fel pólóból és szoknyából is. Így esett a választásom a galléros pólóra és az egyszerűbb szoknyára. Kopogtatás zavart meg a szín kiválasztásában.

-Gyere!

-Na én végeztem a hívással! -Lépett be Charles.

-Fehér bézs vagy fekete? - Fordultam felé.

-Mind!

-Háát nem is tudom, egyet is elég vennem.

-Én már mindet megvettem. - Rántott vállat mintha tök természetes lenne.

-Charles Leclerc hogy mit csináltál? - Vontam kérdőre.

-Megvettem az összeset, amit behozott a csajszi. Kell a ruha. Sokat fogok teniszezni mostanában.

-De Cha! Ezt én nem fogadhatom el!

-Tekintsük nulladik havi fizunak.

-Nem is tudom mit mondjak! Ezek gyönyörűek! Köszönöm!

-Esetleg azt mondhatnád, hogy őstehetség vagyok! - Vigyorgott rám mint a vadalma.

-Azt majd meglátjuk! - Nevettem ki, mivel már a legrosszabbra is felkészültem.

Még két boltba mentünk be és vettem magamnak egy két dolgot, de már a saját árkategóriámban. Aztán Charles elfordult Lando lakása felé és minden itteni cuccom összepakoltuk. A kulcsot az asztalon hagytam, mivel nem kellett kulcs, hogy bezárjam magam után. Két bőrönd. Ennyim van jelenleg egy új élethez.