19. Fejezet

357 18 0
                                    

Amara

A futamot Max nyerte. Charlesnak sajnos nem sikerült jól, sőt mondhatni szörnyű volt, mivel kiesett a táv felénél. Szerencsére nem törte össze magát nagyon, csak a szíve fájhat kicsit a hazai szereplés miatt. Persze a családja is szörnyen bánta az egészet. Csendben vártuk, hogy megérkezzen, amikor Leclerc mamának megcsörrent a telefonja és franciául kezdett el beszélni. A többiek arcáról leolvastam, hogy baj van.

-Charles az. - Súgta ide Enzo, hogy én is értsem.
Mindenki lélegzet visszafojtva várt.

-Nem jön! Egyedül szeretne lenni! - Szólalt meg angolul Pascale miután letette a telefont. -Azt üzeni sajnálja, és menjünk inkább haza. Majd jelentkezik.

Mindenki megértően bólintott és az ajtó felé vették az irányt. Szép lassan elszállingóztak a vendégek és egyedül maradtam sok nap után. Forró fürdőt engedtem. Zenét hallgatva, egy pohár borral a kezembe ültem be a fürdőbe. Miután elfogyott a bor és meguntam a meleget, magamra csavartam egy törölközőt és a konyhában folytattam az én-időt, vagyis a hűtőben kerestem valami finomságot. Szerencsére epret találtam és egyből beleharaptam a legpirosabba.

-Azt én is kérek! - Szólalt meg mögöttem egy hang. Én pedig óriásit sikítottam és elejtettem a kezemben lévő tálat.

-Bazdmeg! - Kiáltottam utána magyarul.

-Gondolom ez nem egy szép szó. - Megfordultam és Charles állt szembe velem életnagyságban, óriási vigyorral az arcán.

-Charles Leclerc! Elmész a fenébe! - Löktem meg a mellkasát. Elléptem mellette és a nappaliban levágódtam a kanapén.

-Hé, most megsértődtél? -Követett.

-Talán. - Válaszoltam flegmán. - Majdnem meghaltam szívinfarktusban te bunkó.

-Ne haragudj. - Csendben végig mért. - Jól áll a törölköző! - Mondta kaján vigyorral az arcán. Én pedig döbbenten néztem magamon végig, majd tudatosítottam magamban, hogy szerencsére mindent takar.

-Vágom, hogy a te lakásod, de azért kopoghatnál. És ha késsel a kezemben a konyhában szeletelek épp valamit?! -Vágtam a fejéhez a szavakat.

-Mostantól vigyázok veled, Miss Agresszív! -Tette fel védekezően mindkét kezét.

-Fasz vagy! - Dobtam meg egy párnával. Mire eljátszotta a nagyhalált és a kanapé mellé dőlt a földre.

Mindketten nevetésben törtünk ki. Majd felült mellém és hosszan megölelt. Percek teltek el mire megszólalt.

-Erre volt most szükségem. -Sóhajtotta. Én pedig köröket rajzoltam az izmos hátára a pólóján keresztül. - Van még süti?

-Persze.

-És eper? Vagy mindet eltapostad? - Vigyorgott újra rám. Én pedig csak megforgattam a szemem és magam után húztam a srácot a konyhába.

Reggel fáradtan ébredtem. Charles a kanapén aludt, míg én a hálóban. A borozást ketten folytattuk az este, így jobbnak láttuk, ha nem megy haza mert lefüleli a sajtó.
Első napom lesz az új munkahelyemen. Izgatottan vágok bele ebbe a kalandba. Charles még mélyen aludt, így halkan készültem el és busszal jutottam el a tenisz klubba.

————————————————————

Sziasztok!

Mostanában kicsit ritkábban jut idő erre, de igyekszem befejezni a történetet.
Ha bármi észrevételetek van, azt szívesen fogadom. Kíváncsi vagyok mit gondoltok, ki mit szeretne végkifejletnek?  Köszönöm a sok-sok csillagot! Drágák vagytok! 🫶🏻

Puszi,
Ny

A kormány felett (A kormány mögött 2.) Where stories live. Discover now