15. Fejezet

359 15 0
                                    

Lando

A repülőtérről Carlossal a lakásunkra tartottunk. Akarom mondani a lakásomra. Fura így mondani, azok után, hogy megszoktam, hogy Mara velem él. Most pedig már napok óta semmi nem tudok róla. Sehol nem látok róla semmit, pontosabban nem is találom a profilját. Vagyis letiltott. Mondjuk megértem. Paraszt voltam vele az elmúlt hetekben, de elégé frusztrált, hogy nincs ülésem.

A lakás előtt leparkoltam. És sóhajtva szálltam ki a kocsiból. Mintha Carlos megérezte volna, hogy hezitálok, ő is kiszállt.

-Menni fog Öcsi! Menjek veled vagy várjak egy kicsit?

-Gyere! Keressünk valami ihatót a hűtőben, mert megsülök. -Gyenge próbálkozás a gyávaságom leplezésére, de most csak ennyi jött össze.

A lakásba felérve rend fogadott, pedig nem így hagytam itt. Vagyis fent járt Mara. Első utam a szobánkba vezetett. Gyorsan a szekrényekhez léptem. Üres az ő fele. Hát tényleg szakítottunk. Lehuppantam az ágyra, a fejemet a két tenyerembe temettem.

-Elment. -Hallottam meg a barátom hangját az ajtó felől.

-El.

-Azt hiszem hagyott egy levelet.

-Mi? -Kaptam fel a fejem és a tekintetem egyből Carlos kezében lévő papíron állapodott meg. -Hol volt?

-Étkezőben. -Válaszolta.

-Olvastad?

-Dehogy. Gondolom a tiéd. -Nyújtotta felém a papírt. Én pedig csendben elvettem tőle, de mintha tüzes vasat fognék, egyből kiesett a kezemből. Egy ideig csak néztem a földön heverő papírlapot.

-Nem fogom tudni elolvasni. -Szólaltam meg hosszú csend után.

-Nem muszáj. De lehet, hogy így egyszerűbb lesz.

-Őszintén nem hiszem. - Majd hirtelen felálltam. A levelet az éjjeliszekrény fiókjába vágtam be. Az ajtó felé vettem az irányt. - Kérsz egy sört? Vagy majd miután átvittelek a hotelba?

-A hotelban jó lesz. - Válaszolt a spanyol, én pedig örültem, hogy nem erőlteti rám.

A hotelnél nagyon sok rajongó várt. Szinte megörültek, amikor meglátták, hogy együtt érkeztünk és elkezdték kiabálni, hogy Carlando. Hát igen, végülis ő olyan mintha a bátyám lenne.

-Jó napot Mr. Sainz, Mr. Norris! Úgy tudtam csak a Ferrari foglalt itt! - Nézett ránk értetlenül a recepciós csaj, aki meglehetősen kitette, amit ki lehetett. A napszemüveget levéve mértem végig a formáit, amit az egyenruha csak még szexibbé tett.

-Így van! Csak elkísértem a haveromat. - Mutattam a spanyol felé, miközben rákacsintottam a csajra.

-Értem értem! -Bólogatott hevesen a nő, egyértelműen zavarba jött. -Itt a szoba kártyája! Az 5. emeleten találja meg. -Habogta.

-Köszönjük! - Vette át a kártyát Carlos.

-További szép napot Önöknek!

-Neked is! - Villantottam rá egy mosolyt.

-Ezt most miért kellett? - Kérdezte Carlos a liftben.

-Mit? -Értetlenkedtem, mivel nem egészen tudom mire gondolt.

-Mit? Mit? A recepcióssal flörtölni. - Forgatta a szemét.

-Te is ugyanezt tennéd a helyemben.

-Nem valószínű, hogy ezen a téren van a szerződésében diszkréció....

-Egy csajnál sincs...Apropó a lányok a buliból akkor fognak jönni? - Fintorodtam el a gondolatra, hogy a két csajt a paddockban nekem kell majd navigálni.

-Holnap jönnek ha minden igaz....Egy hétvége és dobjuk őket.- Rántott vállat Carlos.

-Ha te mondod....- Hagytam rá.

A kormány felett (A kormány mögött 2.) Where stories live. Discover now