Lando
A repülőtérről Carlossal a lakásunkra tartottunk. Akarom mondani a lakásomra. Fura így mondani, azok után, hogy megszoktam, hogy Mara velem él. Most pedig már napok óta semmi nem tudok róla. Sehol nem látok róla semmit, pontosabban nem is találom a profilját. Vagyis letiltott. Mondjuk megértem. Paraszt voltam vele az elmúlt hetekben, de elégé frusztrált, hogy nincs ülésem.
A lakás előtt leparkoltam. És sóhajtva szálltam ki a kocsiból. Mintha Carlos megérezte volna, hogy hezitálok, ő is kiszállt.
-Menni fog Öcsi! Menjek veled vagy várjak egy kicsit?
-Gyere! Keressünk valami ihatót a hűtőben, mert megsülök. -Gyenge próbálkozás a gyávaságom leplezésére, de most csak ennyi jött össze.
A lakásba felérve rend fogadott, pedig nem így hagytam itt. Vagyis fent járt Mara. Első utam a szobánkba vezetett. Gyorsan a szekrényekhez léptem. Üres az ő fele. Hát tényleg szakítottunk. Lehuppantam az ágyra, a fejemet a két tenyerembe temettem.
-Elment. -Hallottam meg a barátom hangját az ajtó felől.
-El.
-Azt hiszem hagyott egy levelet.
-Mi? -Kaptam fel a fejem és a tekintetem egyből Carlos kezében lévő papíron állapodott meg. -Hol volt?
-Étkezőben. -Válaszolta.
-Olvastad?
-Dehogy. Gondolom a tiéd. -Nyújtotta felém a papírt. Én pedig csendben elvettem tőle, de mintha tüzes vasat fognék, egyből kiesett a kezemből. Egy ideig csak néztem a földön heverő papírlapot.
-Nem fogom tudni elolvasni. -Szólaltam meg hosszú csend után.
-Nem muszáj. De lehet, hogy így egyszerűbb lesz.
-Őszintén nem hiszem. - Majd hirtelen felálltam. A levelet az éjjeliszekrény fiókjába vágtam be. Az ajtó felé vettem az irányt. - Kérsz egy sört? Vagy majd miután átvittelek a hotelba?
-A hotelban jó lesz. - Válaszolt a spanyol, én pedig örültem, hogy nem erőlteti rám.
A hotelnél nagyon sok rajongó várt. Szinte megörültek, amikor meglátták, hogy együtt érkeztünk és elkezdték kiabálni, hogy Carlando. Hát igen, végülis ő olyan mintha a bátyám lenne.
-Jó napot Mr. Sainz, Mr. Norris! Úgy tudtam csak a Ferrari foglalt itt! - Nézett ránk értetlenül a recepciós csaj, aki meglehetősen kitette, amit ki lehetett. A napszemüveget levéve mértem végig a formáit, amit az egyenruha csak még szexibbé tett.
-Így van! Csak elkísértem a haveromat. - Mutattam a spanyol felé, miközben rákacsintottam a csajra.
-Értem értem! -Bólogatott hevesen a nő, egyértelműen zavarba jött. -Itt a szoba kártyája! Az 5. emeleten találja meg. -Habogta.
-Köszönjük! - Vette át a kártyát Carlos.
-További szép napot Önöknek!
-Neked is! - Villantottam rá egy mosolyt.
-Ezt most miért kellett? - Kérdezte Carlos a liftben.
-Mit? -Értetlenkedtem, mivel nem egészen tudom mire gondolt.
-Mit? Mit? A recepcióssal flörtölni. - Forgatta a szemét.
-Te is ugyanezt tennéd a helyemben.
-Nem valószínű, hogy ezen a téren van a szerződésében diszkréció....
-Egy csajnál sincs...Apropó a lányok a buliból akkor fognak jönni? - Fintorodtam el a gondolatra, hogy a két csajt a paddockban nekem kell majd navigálni.
-Holnap jönnek ha minden igaz....Egy hétvége és dobjuk őket.- Rántott vállat Carlos.
-Ha te mondod....- Hagytam rá.
VOUS LISEZ
A kormány felett (A kormány mögött 2.)
Roman d'amourAmara és Lando története folytatódik... A kormány mögött könyv folytatása, így javaslom csak azután kezd el ezt! 🤭 Vajon a beleset összehozza őket, úgy, ahogy azt mindenki gondolná? Vagy az élet mást írt előre számukra? A történet eltér a valóságt...