Cseresznye

9 1 0
                                    

Ayaka a hajnallal kelt a tavaszi illatok illatára. A konyhába érve látta, hogy szülei a szokásos üzenettel az asztalon hagyták a reggelijét. Apja befolyásos ember, míg anyja a császárné egyik udvarhölgye. Őt is udvarhölgynek szánják a császárkisasszonynak, amint eléri a 20. életévét, amely két nap múlva meg is történik. Ayaka egyáltalán nem akar a császár udvarába kerülni, de nincs más választása, legalábbis a mai reggeli sétájáig ezt gondolta.

Kint a kertben egyből a kedvenc fájához ment. Egy cseresznyevirágos fa volt. Ezen fán sosem nőtt cseresznye csak a színe miatt nevezték így, de most mégis ott csüngött egy darab. A lány kiváncsiskodóan vette le a gyümölcsöt, ám ekkor az virítani kezdett és a fa törzse ketté nyílt. Vékony ágak tekeredtek a sikoltozó lányra, és behúzták a fába. Estére csak hűlt helyét találták meg, s a földön az elrothadt gyümölcsöt.

Ayaka anyja magaalatt volt lánya elvesztése óta. Feketében járt, mely nem tetszett a császárnénak, ezért eltávolította az udvarból. Apja őrjöngött az elbocsátás hírétől és elhagyta.
Az anya másnap hajnalban a lánya kedvenc fájához ment. Letérdelt és fejet hajtva kérte a cseresznyevirágos fát, hogy adja vissza neki Ayakát.

- Kérlek! Most már tudom, mit vétettem! Nem fogom olyanra kényszeríteni a lányomat, melyet ő nem szeretne! - zokogott a nő.

A fa törzse ismét szétnyílt és egy gyönyörű felnőtt lány lépett ki cseresznye piros ruhában.
Fátyolos szemmel ölelte át egymást az anya és lánya.



kiscsillag_86 Vállald be könyvének július 27-i hívószava.

Múzsa könyvWhere stories live. Discover now