Múzsa könyv

Bezoárkő

A novella egy fanfictionhoz tartozik, ami a Harry Potter utolsó része után játszódik.
Tudom, hogy vannak olyan karakterterek benne, amiknek nem kellene a J. K. Rowling által megírt történetszál szerintRemélem ennyi változtatást elfogadtok.
Liziton666 íróversenyére.

*******************************************************

Kopogtatok a cipőm sarkával, várom, hogy végre véget érjen ez az átkozott óra. Hirtelen egy kéz csapódik az asztalra. Felnézek a tanár ott áll előttem.

"Most, hogy már figyel, Miss Tenebris. Melyik állat gyomrában képződik a bezoárkő?"

"Kecske."

Válaszoltam ennyivel, de nem elégedett meg vele. Újabb és újabb kérdéseket tett fel az óra végéig. Dühömben ott hagytam a teremben az összes tanszeremet. Erebosz hozta utánam, aki beleütközött a nagybátyánkba. A fivéremet tovább küldte, nekem vele kellett mennem az udvarra.

"Orion, ha nem a vizsgák előtt egy hónappal hozol át minket, nem kellene itt tanulnom!"

Üvöltök, ahogy a torkomon kifér. Eddig is gyűlöltem emiatt, a tette miatt, de most még jobban. Hányszor elmondta, hogy bántak el azzal a férfival, most mégis haragot érzek a szavaiban, ahogy az órájához való hozzáállásomról beszél. Utánam kiáltott, de én akkora már elrohantam az erdő felé.

Olyan magasra nőttek a fák, hogy az ágaik nem csapódnak az arcomba. Csak futok és futok, míg el nem boltok a saját lábamban. Ő akarta mindezt! Ő akarta, hogy kémkedjek közöttük, mégis engem hibáztat, amiatt, hogy a barátja, akinek hazudott rólunk, most az ő érdeküket szolgálja. Két nap múlva telihold. Csak tudnám, miért van rám hatással, mikor csak egy bukott animágus vagyok, aki nem tud gondok nélkül átalakulni.

Leveszem a nyakamról az opálkő nyakéket, és addig szuggerálom, míg el nem nyom az álom. Hamarosan léptek zaja üti meg a fülem, ám alig bírok mozogni. Nehéznek érzem az egész testemet.

Fenrir. Miért éreztem meg, már messzebbről az illatát? Képek jelennek meg előttem a múltamból, ahogy anyám arról mesél, volt egy nagybátyja, aki a dédszüleitől örökölt farkasvért, ám a halála után nem maradt meg a családban. Utána egy teliholdas éjszakát, ahol fájdalmasan sikítok, majd képszakadás... Nem... elvették az emlékeimet...

Emiatt akarta Sirius Orion Black annyira, hogy csatlakozzak Bellatrixhoz! Hátha megtalálom azt a vérfarkast, vagy én lehetek az, és csapdába csalhatom őket!

"Tudjuk, hogy ébren vagy. Nyisd ki a szemed!"

Fenrir karcos hangja fájt a fülemnek, ennek ellenére nem volt kedvem ellenállni. Ha el akarnak rabolni, tegyék meg.

"Mit keresel idekint, Nemeszisz?"

"Miért érdekel, Delfin?"

Gúnyolódtam a nagynéném lányán, akit ellepett mérgében a pír. Már emelte a pálcáját, mikor a vérfarkas veszekedésbe kezdett vele. Kihasználtam az alkalmat, megragadtam az első kezembe kerülő hegyes követ, miközben lassan felálltam. Persze azonnal észrevették. Most már tudom, mi is vagyok igazából, ezért nem érzem, hogy a testem visszahúzna a földre. Mielőtt Fenrir rám vethette volna magát, megsebeztem a kővel, amit Delphina egy varázslattal kiütött a kezemből. Rohanni kezdtem visszafelé. Még mindig nem tudom rendesen felvenni az animágus alakomat, de a fürgeségemet megtartottam. A szél süvített, lehulló leveleket fújt az arcomba. Reccsentek a talpam alatt az apró gallyak. A vér lüktetett a fülemben, mást alig hallottam addig, amíg a nyílt terepre nem értem.

"Crucio!"

Mintha lelassult volna az idő a zuhanásom közben. Eltűnt a hideg szél, az apró bogarak egyhelyben repülnek. A közeledő személyek sétálnak. Elért hozzám Erebosz kiáltása, az auror léptek zaja, hangos visító nevetés és még egy illat is...

A fájdalom, ami végigmegy rajtam, nincs egyedül. Valószínűleg pánik vagy sokk roham tört rám, mivel valami keményet nyomnak le a torkomon, végül elnyom az álom. Az elmosódott alakjával találkozok. A közelben van, rám vár, de Fenrir, miatt nem képes kijönni az erdőből. A karján egy omega jel virít. Lehunyom a szemem, majd kinyitom. Azt hittem, megvakulok a fénytől. A testvérem aggódva ölelt át, a hangja a sírástól meg-megakadt. Viszonzom a gesztust, közben mindent elmondok, bár haraggal a hangomban.

*******************************************************

Nemeszisz: Görög mitológiában a bosszúállás istennője
Erebosz: Görög mitológiában a sötétség istene (ősisten)