Fehér báró

17 4 9
                                    

Astredamus könyvének 38. feladatának előző két megoldásának folytatása néhány változtatással. A kép a 19. feladatból van.

********************************************

Unottan ül a nyírfából faragott, homokszínűre festett székén hallgatva az újabb és újabb beszámolókat. Fehér haja a vállára omlik, ahogy oldalra dönti a fejét. Néha-néha megrebegteti tollas szárnyát, hogy lássák, nagy ritkán odafigyel a mondandókra. Bár vak, mégis felkapja a fejét a Bíbor és Sötét birodalom harcára. Elutasítja a segítségküldést, miközben végigsimít a vállából, s nyakából kiálló fémtűskéken és nyakláncon. Egyszer már átesett a hercegnő kegyetlenségén. Dühös, ellenszegülő hangokat hallott, ám hirtelen döbbent hökkenés töltötte be a helyet. Elkapta a felé repülő tőrt, s azzal együtt visszahajította, mellyel végzett a rá támadóval.

"Válasszatok új bárót a Fehér birodalom élére, ha támadni akartok!"

Ragadja meg madártollakból készült koronáját, és egyenesen a szemközti falnak vágja. A hirtelen mozdulattól válla vérezni kezd, ahogy nyaka az üvöltéstől. Bár tekintetéből semmit nem tudtak kiolvasni, a nonverbális jeleket értették. Hegyes fülét hátrahajtotta. A fehér báró félt az újabb harctól, ám a bíbor hercegnő bukását akarta. Semmilyen felsőt sem hordott, ám a nevével ellentétben fekete nadrágot és bőrcipőt viselt.


XX idővel korábban

Erős ragyogás után elvesztette szeme világát. Halk lépteket, kuncogást hallott. Valaki felsegítette, ám annak arcát már nem láthatta, emellett az eszméletvesztés is kerülgette. Menetelés közben a szél hideg érintése pírt varázsolt a hófehér arcára. Kísérője beszélt hozzá, de ő csak hangos sípolást hallott helyette. Lába alatt recsegtek a letört kisebb méretű faágak. A hirtelen helyváltás miatt pár másodperc töredékére elvesztette egyensúlyát. Belekapaszkodott egy tüllből álló ruhába. A szeme elkerekedett, majd a nő kezében lévő legyező után nyúlt, ám ekkor egy tarkójára mért ütést érzett.

Mint aki rémálomból ébredt, úgy kapkodta a levegőt. Tisztán emlékezett a vakká válására, most mégis tisztán látta a körülötte lévő dolgokat. Ahogy felemelte a karját, fájdalom hasított belé. Ordítani akart, ám a torkában is érezte azt. Hangos nevetésre figyelt fel. Előtte állt a bíbor hercegnő.

Múzsa könyvWhere stories live. Discover now