Az iskolában terrorizálták, otthon pedig állandóan kiabáltak vele, Jimin sosem érezte, hogy szeretik, ezért amikor egy félénk milliárdos, Jeon úr kiküldi hozzá a munkását, azt állítva, hogy ő álmai fiúja, Jimin beleegyezik, hogy a titkos szeretője l...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az óceáni szél megszűnt, hirtelen ezer fok volt körülötte, és Jeon úr biztosan soha nem csókolta meg őt ilyen szenvedéllyel, tönkretéve a nyakát, tépve a ruháját, amikor Jimin ugyanolyan lelkesen vette le az övét, és megérintette a hátát és a vállát, amelynek formáját végre látta, mindketten képtelenek voltak beszélni, csak az őrült nyögéseik és zihálásuk vezetett párbeszédet.
Jimin nadrágját elengedte, alsónadrágját lehúzta, és Jeon úr ajkai sietve zárultak a f*ára, így ujjait a férfi hajába csavarta, hogy közelebb hozza, csípőjét mélyen a szájába ringatta.
"Még ne élvezz el", Jeon úr visszahúzódott, széttárta a lábait, hogy belenyaljon a feneke közé, és villámló hullámokat küldjön le a combjain.
"Kérem!" Jimin könyörgött, de a férfi éppen azt a helyet piszkálta a nyelvével, amikor sima ujjai Jimin hosszára záródtak, ugyanúgy pumpálva.
"Vigyél el! Kérlek! Vigyél!" Jimin visított, próbált kapaszkodni, hogy még ne jöjjön el, amikor Jeon úr hirtelen megállt, felemelte őt a takaróra cipelve, levéve a nadrágját, ami a lábszárai köré gyűrődött, leoldotta a tornacipőjét, határozottan a fűbe dobta, a zoknija rövidesen követte, így hirtelen meztelenül reszketett arctalan szeretője alatt.
Jeon úr ajkai visszatértek a combja belső oldalába vájva, így belekiáltott az éjszakába, megváltásért könyörögve, minden esély ellenére kitartott, próbálta nem elképzelni ezt a helyet, a szentjánosbogárszerű fényeket és elektromos gyertyákat, a pikniktakarót a világ tetején, kilátással a szálkás óceánra, amely felett repült, és azt a magas férfit, akinek őrült deszka vállai voltak a testi gyönyör és szerelem határain túlra taszították.
Mi történt volna, ha kinyitja a gyönyördobozt, ha ez itt csak bekötött szemmel. Azt biztosan nem élte volna túl.
A csúcspont egyre csak épült, és összeszorította a fogait, hogy megállítsa, amikor a szenvedélyes csókok a mellbimbóira zártak, és a takaró fölé emelték.
"Jeon úr! Kérem! Azt akarja, hogy meghaljak!" Kiáltotta Jimin a hátát ívelt, de az átkozott megváltás Mr. Jeon átkozottul kemény f* jött, olyan mélyen belenyomódott, a kezei a tartásért csavarogtak, a férfi kő hátába és vállába ásva, a nedvei éppen erre az érintkezésre ömlöttek, amikor őmaga Mr. Jeon alsó testén jött végig, a nevét ordítva az éjszakába.
"Jimin! Most mi lesz!" Kérdezte Jeon úr, miközben megállt, hogy ringassa a csípőjét.
"Fejezd be, elég csak érezni téged, hogy ennyire elszálltam" - suttogta Jimin, aki alig tért magához az éles csúcspontról.
Jeon úr felsóhajtott, csókolgatta a nyakát, rágcsálta a fülcimpáját, csípője lassabban mozgott, ajkai olyan puhák és melegek voltak Jimin ajkaiba feküdtek, megcsavarta a fejét, így a karjait Jeon úr nyaka köré fonva játszott a hajával, megrészegült a csókoktól már-már elfelejtette azt az egyenletes ritmust az alsó testében. Még nem volt kész, nem is lesz a következő harminc percben, de még mindig a kedvében akart járni a szerelmének, hogy ugyanolyan keményen elélvezzen.
