Reggel amikor felébredtem, rögtön felpattantam az ágyból, és odasiettem a laptophoz, hogy megnézzem hogy áll a a pendrive.
Kész volt.
-Nate! - mentem oda hozzá, és ráztam meg a vállánál fogva, miközben ő még aludt - Nate! Kelj fel!
-Mi az? - kérdezte dünnyögve, miközben megdörzsölte a szemét - Mi történt?
Nem tudtam nem elmosolyodni az álmos, rekedtes hangja hallatán.
Ráadásul ahogy megnyújtózkodott, az izmai kirajzólodtak a meztelen felsőtestén.
-Betöltött a pendrive! - vágtam rá, miután magamhoz tértem Nate bámulásából.
-Betöltött a pendrive? - kérdezett vissza, miközben rögtön felült. Már nyoma sem volt a szemében az álmosságnak.
-Igen.
Ugyanúgy pattant fel az ágyból, mint én az előbb, és egy fél pillanat múlva már mindketten a laptop képernyőjét bámultuk. Egyetlen felirat állt rajta: „A&N quiz”.
-Rákattintsak? - kérdeztem.
-Igen - felelte Nate.
Az egeret a kezembe vettem, majd rányomtam a gombra.
Egy hosszabb szöveg jelent meg a képernyőn:
„Üdvözlünk az A&N quizben! Ahhoz, hogy tényleg megszerezzétek a pendrive-on lévő információt, csupán annyit kell tennetek, hogy válaszoltok pár rólatok szóló kérdésre. Sok sikert! ”
-Saját magunkról kell kérdésekre válaszolnunk? - kérdezte Nate.
-Úgy tűnik, igen. Gondolom azért magunkról, mert ezekre más nagyon nem tudja a választ rajtunk kívül, így ha bárki kezébe kerül a pendrive, nem megy sokra vele.
-Igen, valószínűleg - bólintott.
Feltűnt egy újabb gomb a laptopon, amin az állt, hogy „indítás”.
Rányomtam, mire meg is jelent az első kérdés.
„Mi Avery kedvenc színe?”
Nate felé fordultam, várva a válaszára.
-Mi az? - kérdezte összezavarodva - Nem tudod a saját kedvenc színed, vagy mi?
-Dehogynem. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy te tudod-e.
-A vörös - vágta rá, mire elmosolyodtam.
-Igen. A vörös - bólintottam elégedetten.
Beírtam a választ, és bár biztos voltam abban, hogy helyes, attól még volt bennem egy kis félsz, amikor rámentem a „válasz beküldése” gombra.
„A válasz helyes” jelent meg a képernyőn, mire fellélegeztem.
-Még jó, hogy kiskorom óta nem változott az ízlésem, mivel anya csak a kiskori énem kedvenc színét ismeri - jegyeztem meg.
-Az is lehet, hogy volt segítsége.
-Igaz - jutott eszembe - Amanda.
-Tényleg, ő mikor jöhet vissza dolgozni? - kérdezte.
-Apával azt beszéltük, hogy jobb ha távol marad, amíg a nyomozás le nem zajlik és anyáékat meg nem találtuk. Hadd higgye csak azt Remington, hogy azt hisszük, Amanda az áruló. Nem lenne jó, ha megtudná, hogy ő segít anyáéknak.
-Valóban - bólintott egyetértően.
Eközben feltűnt a képernyőn a második kérdés is:
„Mi volt Nate kutyájának a neve?”
-Na, Myers - nézett rám Nate kíváncsian - Te jössz.
-Ez cseles kérdés. Ugyanis sose volt kutyád - feleltem.
Nate biccentett, majd a képernyő felé mutatott, jelezve, hogy írjam be a választ.
Beírtam, és rögtön el is lett fogadva.
-Arra emlékszel, hogy kiskoromban milyen állatom volt? - nézett rám Nate.
-Hát hogyne emlékeznénk! - vágtam rá - Valami mutáns gyík volt.
-Egészen pontosan gekkó, de mindegy. És nem is volt mutáns. Szerintem tök cuki volt.
-Dehogy volt! Emlékszem mennyire féltem tőle, és te mindig direkt ijesztgettél vele.
-Hát... igen - vonta meg a vállát, mire én csak a fejemet ráztam.
Ezután újra a laptop felé fordultam, és elolvastam a következő kérdést.
„Mi volt Avery kedvenc meséje kiskorában?”
-Ezt tudom - szólalt meg Nate - A kisvakond. Mindig ezt a hülyeséget nézted.
-Nem is hülyeség! - kértem ki magamnak.
-Dehogynem. Az a vakond még beszélni sem tud! Egész végig csendben van. Ráadásul amikor apa átjött a te apádhoz valami üzleti ügyben, nekem is mindig jönnöm kellett, amikor nem volt ki vigyázzon rám, és mindig ezt a szerencsétlen vakondot kellett néznem veled.
-Ne szóld le a kedvenc mesémet! - húztam össze a szememet - Inkább csinálj valami hasznosat, és írd be a választ.
Megforgatta a szemét, aztán úgy tett, ahogy mondtam, mire megjelent a „A válasz helyes” felirat. Majd feltűnt a következő kérdés:
„Mikor kapta meg Nate az első biciklijét?”.
-Azt hiszem, hogy a negyedik szülinapod volt - feleltem - Emlékszem, hogy volt pótkereke, de te még így is képes voltál elesni vele.
-Ezt az emléket el akartam felejteni, szóval kösz, hogy emlékeztetsz - dünnyögte.
-Nincs mit - vigyorogtam - Azóta sem értem, hogy lett meg motorra a jogosítványod, a bicikli tudásodból kiindulva - tettem hozzá, mire ezúttal ő nézett rám csúnyán.
Nate beírta a választ, ami helyes volt. Ezután jött a következő kérdés:
„Mi akart lenni Avery kiskorában (a nyomozón kívül)? ”
-Állatorvos - vágta rá Nate - Azon kívül, hogy kisvakondot nézzek, még arra is sokszor kényszerítettél, hogy játszak állatorvososat a plüss állataiddal - idézte fel az emlékeit.
-Én nem mondanám kényszerítésnek...
-Pedig az volt. Azt mondtad, hogy ha már neked kell bébiszitterkednek felettem, akkor azt játsszunk, amit te akarsz.
-Ezt mondtam volna? - nevettem fel.
-Igen - bólogatott - Mindezt úgy, hogy te kábé 4 én meg 5 éves voltam.
-Elég nagy traumát okozhatott, ha ennyire emlékszel rá.
-Azt is okozott - felelte, mire újra felnevettem.
Beírtam a kérdésre a választ, ami szintén helyes volt. Jött a következő:
„Mi volt Nate kedvenc sportja? ”
-Kosárlabda - feleltem dünnyögve - Ha már ott tartunk, hogy kényszerítés: nekem meg mindig kosaraznom kellett veled, pedig tökre utáltam.
-Ennyi nekem is kijárt, miután egész nap kisvakondot néztünk, meg állatorvososat játszottunk - kérte ki magának, mire megforgattam a szemeimet.
-Volt egyáltalán olyan játék, amit mindketten szerettünk?
-Hm... - gondolkodott el Nate - Volt - felelte pár másodperc múlva.
-Mi?
-Nyomozós - felelte - Sokszor játszottunk együtt nyomozósat, és azt mindketten szerettük.
-Tényleg! - jutott eszembe - Hát... úgy tűnik, hogy van, ami nem változik.
-Igen - mosolyodott el Nate.
Beírtam a választ, mire a szokásos „a válasz helyes” felirat jelent meg.
Arra számítottam, hogy ezután is egy újabb kérdés jön, de nem. Ezúttal egy másik, hosszabb szöveg jelent meg, amit rögtön elkezdtem olvasni.
YOU ARE READING
Ellenségből szövetséges
RomanceAvery Myers nyomozói családban nőtt fel, a felmenői mind kémek és nyomozók voltak. Jelenleg az apjáé az egyik legnagyobb nyomozói vállalat a világon. Viszont van még egy nyomozó család a városban, akikkel mindig is riválisok voltak. Ennek a családna...