A kezemet James kezébe tettem, és bevezetett a táncparkettre. Kicsit izgultam, mert még sosem táncoltam előtte fiúval, de úgy voltam vele, hogy majd a helyzet adja magát, és a zene majd mozgatja a testemet. Nem akartam túl rámenősnek tűnni, nehogy azt higgye, hogy holmi ribanc vagyok, de azt sem szerettem volna, ha azt hiszi, hogy prűd vagyok.
Úgyhogy igyekeztem az arany középúton maradni; ugyanúgy táncoltam, mint előtte, csak néha rámosolyogtam, játékosan beletúrtam a hajamba, vagy esetleg rátettem a karom a vállára, amire ő pedig rátette a kezeit a derekamra. James igazán jó táncos!
Már legalább fél órája táncoltunk, mikor úgy döntöttünk, hogy iszunk valamit, úgyhogy leültünk.
-Nagyon jól táncolsz, Yvonne - mosolygott rám James, majd rám kacsintott. Most már azt is látom, hogy gyönyörű, játékosan csillogó zöldesbarna szeme van.
-Te is - vigyorogtam vissza rá. - Mit iszunk?
-Mit szeretnél?
-Hm... rád bízom magam - kacsintottam rá. Eközben Mel James egyik haverjával táncolt, olyan Melanie-san. Azaz a fenekét nekidörgölte a srác ágyékának, aki közben Mel csípőjét fogta. Én sosem tudnék olyan lenni, mint ő. Nem mintha baj lenne a viselkedésével, de tőlem távol áll. Néha csodálkozom, hogy ilyen közel állunk egymáshoz, mert olyanok vagyunk, mint a tűz meg a víz. És... ő a tűz.
-Akkor mit szólnál egy boroskólához? - kérdezte James.
-Oké, az szuper! Sokszor jársz amúgy ide?
-Ja, szoktunk a barátaimmal... de téged még nem láttalak erre.
-Nem is igen láthattál... nem vagyok az a bulizó lány...
-Akkor milyen lány vagy, Yvonne? - nézett mélyen a szemembe. Most erre mit mondjak? Önutáló, szorongó, depressziós és unalmas vénlány?
-Hát... szeretek olvasni, szeretek hegedűlni, szeretek enni, mindent szívószállal iszok, szeretek úszni, szóval... elég, izé... uncsi vagyok. - sütöttem le a szemem. Ez annyira ciki! Itt van ez a csúcsszuper pasi, aki valószínű egy modell vagy ilyesmi, állandóan bulizik meg csajozik, meg valami szuperextrém sportot űz, pl. hegyet mászik vagy bungee jumpingol vagy tudom is én, meg biztos kopasz macskáknak köt pulóvert meg ilyenek. Olyan rossz, hogy szinte nincs életem!
Hirtelen az ujjával finoman megemelte az államat, hogy a szemébe nézzek.
-Szerintem nem vagy uncsi, sőt. Az igazat megvallva, soha nem találkoztam olyan szuper csajjal, aki szívószállal itta volna a vodkát... ebből is látszik, hogy mennyire különleges vagy... - mondta, majd közeledni kezdett az arcom felé, és... megpuszilta a homlokomat! Úristenem, totál azt hittem, meg voltam róla győződve, sőt, esküdni mertem volna rá, hogy lesmárol. Nem mintha bántam volna, de sokkal, sokkal, sokkal jobb, hogy így alakult. Hiszen még alig ismerem!
Megkaptuk a boroskóláinkat, és vett nekem egy fekete szívószálat. Nevetve megköszöntem, majd elkezdtem szürcsölni a finom italt. Még ilyet sem ittam soha, de azt hiszem, ez jobban ízlett, mint a vodkanarancs. Persze, James csókja ízlett volna a legjobban... hm, talán legközelebb.
YOU ARE READING
Never before - James Maslow (BTR) Fanfiction
FanfictionSosem volt előtte senkim. Sosem ismertem egy normálisat sem. Sosem gondoltam volna, hogy a szerelem ilyen is lehet. Aztán jött Ő...