Never before - James Maslow (BTR) Fanfiction

12. fejezet - Kendall szemszöge

Hazafelé azon filóztam, hogy mit kezdjek Melanie-val. Nagyon szexi és édes, sőt az ágyban sem utolsó. De nem hiszem, hogy komolyan venne. Lehet, hogy most van túl egy szakításon, és kellett neki valaki, én meg jókor voltam jó helyen. Mindenesetre nem bánnám, ha még találkoznánk...
Kinyitottam a bejárati ajtót, és meglepődve észleltem a csöndet. Ezek az idióták mindig csinálnak valamit; PS, Kinect vagy kártyáznak... most viszont ijesztő a csönd.
Benéztem Carlos szobájába; senki.
Logan; dettó. Hm.
James szobájában viszont ott ült a "lakója", és zenét hallgatva bámulta a plafont.
Leültem mellé az ágyra, és integettem a feje előtt, hogy van-e itthon valaki.
-Bocs haver, nem vettelek észre - mondta, majd felült, és levette a fejhallgatóját. - Mizu a csajjal?... öhm... Melanie, talán...
-Aha, Melanie. Helyes lány.
Kis szünet. Jamest abszolút nem érdekli Mel. A szobatársa viszont annál inkább.
-De Yvonne is nagyon aranyos...
-Mi?Mivan Yvonne-nal? Mit csináltál vele? - bombázott a kérdéseivel. Gondoltam, hogy erre éber lesz.
-Meg kéne nézned.
-Mi?Miről beszélsz?
-James, áruld el, mi történt tegnap este.
-Mit számít? Utál.
-Mert nem tud semmit. És én sem.
James vett egy mély levegőt, és belekezdett.
-Együtt mentünk haza. Ő nagyon részeg volt, én nem. Azt akarta, hogy feküdjek le vele. Én nem tettem meg, mert nem akartam kihasználni a helyzetet. Le akartam fektetni aludni, ezért csináltam neki meleg tejet, és mire visszamentem, meztelen volt, és azt mondta, hogy "Látod, nen vagyok olyan undorító, mint gondoltad"... mert azt hitte, hogy ezért nem dugom meg. Hát, ennyi. És reggel, mikor józanon felkelt, egyből beképzelte magának, hogy lefeküdtem vele. Meg se hallgatott, pedig... - egy kicsit elcsuklott a hangja, de én észrevettem - pedig olyan jó lenne, ha meghallgatna.
-Akkor, mire vársz? - kérdeztem somolyogva.
-Hogy-hogy mire?
Az ölébe dobtam egy cetlit, amin Yvonne száma volt és a lakcímük.
-Ez...
-Igen James, az amire gondolsz. Nem kell hálálkodnod.
James elég értetlenül nézett.
-Na, hívd föl!
-Dehogyis! Utál!
-Ne legyél már hülye!
-Utál, és kidobna.
-Hülye vagy, tesó. Mindegy. Azt csinálsz, amit akarsz.
-Kösz Kendall.
Kimentem a szobájából. Nem is ismerek Jamesre!