Never before - James Maslow (BTR) Fanfiction

25. fejezet - Rémálom (+18)

Vigyázat, a rész erotikus szavakat tartalmazhat! (A jelenetek a fantáziám szüleményei.)

Mikor kiléptünk a mozi ajtaján (és James kezdte túltenni magát a szerinte csodálatos filmen), elhatároztuk, hogy felmegyünk hozzá.

-És, mit csinálunk?

-Hát beszéltünk filmnézésről, kicsim... mi lenne, ha... - nézett rám kiskutyaszemekkel. Ajjaj, ez már rosszul kezdődik.

-Mit szeretnél?

-Annyira tetszett a második része az Útvesztőnek, hogy én képes lennék újra megnézni az első részt. Mit szólsz?

Jaj ne már!

-Őőő... dehát már mindketten láttuk, és... - kezdtem el kifogásokat keresni. Elég volt mára ebből az ökörségből.

De a bociszemek folytatták gyenge lelkem ostromlását. Ezt meg fogom bánni.

Így szemforgatva beleegyeztem.

Felmentünk James-ék lakására, ahol sem Logan, sem Carlos nem volt. Kendall jelenlegi tartózkodási helye egyértelmű.

-Érezd magad otthon bébi. - mondta, majd megpuszilta a halántékom, és elment a szobájába.

Én addig bementem a konyhába egy kis nasiért meg piáért. Narancslevet tudtam szervírozni meg Cheetos csipszet ketchupos ízesítéssel.

Mikor beértem James szobájába, érdekes látvány fogadott. A függöny behúzva, lámpa lekapcsolva, se laptop, se tévé nem volt bekapcsolva, James viszont ott feküdt az ágyán egy szál kisgatyában. A látásomat pár hangulatgyertya segítette, ami rózsaillatot árasztott magából. Jézus Mária.

-Végre, hogy megjöttél, bébi - pattant fel, és átfogta a derekamat, mire én a meglepődéstől magamra öntöttem a narancsleveket. Meg persze a csipsz is kiborult.

-Jaj, basszus, de ügyetlen vagyok...! Őőő... megyek is, hozok porszívót, meg... meg felmosórongyot!... - menekültem kínomban. Én erre még nem vagyok készen. Vagy... nem... ááá, nem tudom! Olyan egyszerű lenne, de mégsem az.

-Ne menj, Yv, engem nem zavar a rendetlenség. - mondta érzéki hangon.

-Őőő... de... izé... nekem le kell zuhanyoznom, utálok ilyen... ragacsos lenni. - mondtam, és menekültem a fürdőbe. Magamra csukaszkodtam, és lecsúsztam az ajtónak háttal dőlve. Hú, ez meleg volt.

Elkezdtem vetkőzni, és ráléptem a zuhanytálcára, majd megengedtem a forró vizet. Hagytam, hogy a meleg vízsugár kényeztesse bőrömet, miközben azon agyaltam, hogy miért félek ennyire a testi szerelemtől. Attól félek, hogy csalódást okozok neki? Vagy hogy fájni fog? Esetleg az rémít meg, hogy nem akarom magam meztelenül mutogatni egy idegennek?

Miközben ezen agyaltam, egyszer csak látom, hogy James betipeg a fürdőbe, és engem néz karba tett kézzel. De úgy, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Én persze sikítórohamban törtem ki, és ösztönösen hátat fordítottam. Utána persze kapcsoltam, hogy ez nem a legkorszakalkotóbb ötletem.

-Menj innen, James!

Csak egy perverz vigyor volt a válaszom. Ó, ez komoly?

Viszont hatásosnak bizonyult, mert kiment. Hm, ez fura volt.

Épp folytatom a zuhanyzást, mire egyszer csak nyílik a zuhanyajtó és egy meztelen James áll mellettem. Te jó ég!

-Helló édes - mosolygott rám, majd megcsókolt, én pedig szeppentségemben levegőt sem kaptam. Ám a következő sokk ehhez képest kismiska.

Ugyanis hirtelen belém dugta az ujját, és elkezdte fel-le mozgatni. Basztikuli!

Úristen, hát... hát ez... valami egészen más. Izgalmas, kellemes, ó, de kellemes!

Hátravetettem a fejem, úgy élveztem a barátom kényeztetését, miközben a víz csobogott ránk.

-Tetszik, mi? - súgta szexin a fülembe, mire beharaptam az ajkaim. Hajjaj, de még mennyire tetszik.

Miközben folytatta a kényeztetést az ujjaival, elkezdte puszilgatni, nyalogatni, csókolgatni a nyakamat, utána szívogatni és harapdálni. Én közben a haját markolásztam.

Hirtelen kivette belőlem az ujjait (neeeeee!!!), és belenézett mélyen a szemeimbe.

-Szeretlek - mondta, és megcsókolt. Azt hittem, hogy ezzel egyelőre vége, ám nem.

Ugyanis... belém hatolt. Akkorát nyögtem a fájdalomtól és a meglepődéstől, hogy szerintem a szomszéd is hallotta. Rettenetesen fájt, mintha valaki széjjel akarna feszíteni.

James elkezdett mozogni, mire elkezdtem sírni.

-Mi baj? Fáj? - kérdezte, majd lassított, mire felordítottam a fájdalomtól.

-Hagyd abba!! - kiáltottam sírva, majd kiléptem a zuhanyból, nagyjából megtörülköztem, felkaptam a ruháimat, és távoztam a lakásból. Jó ég, így kellett elvesztenem a szüzességemet? Egyáltalán ez az volt? Vagy még szűz vagyok? Vagy talán csak egy rémálom volt az egész?