20. fejezet - Egy igazi randi

326 16 2
                                    

James-szel kézenfogva mentünk a városban, beszélgettünk egy csomót, ahol kiderült, hogy van az anyukájáéknál egy imádni való husky kutyusa, akit ő nagyon szeret.

Egyszer csak megálltunk, a szemembe nézett, és azt mondta:
-Be kell kötnöm azokat a gyönyörű szemeidet, Yv.
És egy fekete kendőt tett a szememre.

-Hm, kezd izgi lenni - nevettem rá, majd éreztem, ahogy megcsókolja a nyakam. Óóó, de jó...

-Mindjárt ott leszünk. Addig nincs kukucska!

Egyik kezével a derekamat fogta, másikkal a kezemet, és mondta, hogy hol van bukkanó, pocsolya... én pedig bíztam benne.

Egyszer csak megálltunk. A cipőmön keresztül éreztem, hogy füves területen állunk. Hm, vajon mire készül?

-Készen állsz, Yv?

-Már mióta megismertelek. - feleltem magabiztosan, mire felnevetett, és megpuszilta a halántékomat, majd lehúzta a kendőt a szememről. Azta!

A látvány ami a szemem elé tárult, váratlan és páratlan volt egyszerre. Gyönyörű, füves, zöld mező, mellette egy kis kék tavacska, és a tavacskában egy kis csónak! Behalok!

-Úristen! James! Ez gyönyörű!

-Szerettem volna, ha boldoggá teszlek a sok félreértés után.

-De aranyos vagy! Köszönöm szépen - mondtam neki, majd megöleltem. Nagyon boldog voltam ettől romantikus meglepetéstől, bár egy kicsit megilletődtem. Ha első randin ilyen cuki és lovagias, akkor mi lesz a második randin? Megkéri a kezemet?

De nem törődtem most ezzel. Lehet, hogy kárpótlás a sok randimentes év után.

Ahogy kézenfogva közeledtünk a csónakhoz, láttam, hogy van benne egy kis kosár. Mi lehet benne?

-Óvatosan - mondta James, miközben besegített a csónakba.
Ő is beült, majd gyakorlott mozdulatokkal elkezdett evezni, és egyre messzebb kerültünk a parttól.

-Hol tanultál meg evezni? - érdeklődtem, miközben áldottam az eszem, hogy hoztam napszemüveget, mert a Nap vakítóan tűzött.

-Nagyapámmal régen sokat horgásztunk, és tőle. - magyarázta, mikor megálltunk, és elővette a rejtélyes kosarat, amiben kaják voltak! Juhú!

Volt benne szőlő, sajt, kenyér, rántott hús, vörösbor, víz és citromos sör. A szemeim felcsillantak, James pedig elnevette magát.

-Ne haragudj, imádom a citromos sört - mondtam neki bocsánatkérően mosolyogva.

-Végre egy lány - mondta James a szemeit forgatva. - Az eddigi lányok, akiket ismertem, csak cidert meg koktélt hajlandóak inni.

-Ah, pedig a citromos sörnél nincs finomabb - mondtam álmodozva, mire nevetve megcsókolt.

-Na jó, talán van - mondtam James csókjaira utalva.

Ő huncutul vigyorgott, és ráhajtotta a fejét a combomra, és így ültünk a csónakban. Annyira szép pillanat volt, hogy el sem hittem, hogy velem történik...

-James...

-Hm? - szegény majdnem elaludt, én meg felkeltettem.

-Olyan jól érzem magam veled...

-Én is. Örülök, hogy meg tudtuk beszélni azt a kis félreértést, Yv.

-Ne is mondd... idióta picsaként viselkedtem, olyan gáz volt...

-Semmi baj. Kicsit gyorsan történt minden, és ez megijesztett.

-Nem vagyok ám olyan ijedős...! - mondtam, majd lehajoltam, és megcsókoltam. Ez a világ legjobb randija!

Never before - James Maslow (BTR) FanfictionOnde histórias criam vida. Descubra agora