Never before - James Maslow (BTR) Fanfiction

6. fejezet - James szemszöge

Ez a lány elképesztően szexi! A csókjaitól is majdnem elmegyek, mi lenne, ha lefeküdnénk?! Nem, így is túl sokat engedtem meg magamnak. Ezt nem szeretném elszúrni, mert ő tényleg különleges.

A taxi kitett minket egy panelház előtt, és miután nagy nehezen kirángattam Yvonne-t a sárga kocsiból, megkérdeztem tőle, hogy mit keresünk itt.

-Mit gondolsz, Jamie bébi? - kérdezte imbolyogva, majd nevetve megcsókolt.

"Nyugi, James, nem használhatod ki, hogy seggrészeg. Nem, nem és nem."

-Én most jobb, ha hazamegyek - mondtam neki halkan, miközben belenéztem gyönyörű barna szemeibe, és a kezem a derekán volt. Milyen gyönyörű alakja van! A lábai, a feneke ahogy körvonalazódik ebben a szűk ruhában, a csípője... legszívesebben végig csókolnám az összes testrészét... majd máskor.

-Ne menj, Jamie! Ne menj már, légysziiii... - kérlelt kiskutyaszemekkel Yvonne. 

El kell mennem. Túl nagy a kísértés. Ráadásul, az italtól ő sem tiltakozna, de nem akarom, hogy az első alkalom ilyen hamar legyen, ráadásul így, hogy ő ilyen állapotban van...

-Légyszike... olyan, de olyan jó kislány leszek, ígérem...

-Nem tudom, Yvonne...

-Kérlek, ne hagyj egyedül... - mondta, majd elkezdett sírni, és lerogyott a lépcsőre. - Bármelyik srác, aki egy kicsit is tetszik, le se szar! Mindig ez van! Aztán megjelentél te, aki, bazd meg, hát nézz magadra! Kurva jól nézel ki! Menj is a faszomba, tudtam, hogy ugyanolyan vagy, mint a másikak.

-Amúgy meg, kurvára nem tudok járni ezekben a szarokban! - mondta magának, és levette a lábáról a holdjárókat, majd elindult a bejárati ajtó felé, ám én utána szóltam.

-Mivan? Menj.

-Hát... arra gondoltam, hogy esetleg... itt maradnék.

Vigyorogva a nyakamba ugrott, szájon csókolt, majd kézenfogva bevezetett a lakásukhoz, ám annyira "józan" volt, hogy nem tudta a kulcsot beilleszteni a zárba, így én nyitottam ki a lakás ajtaját.

Ami legnagyobb meglepetésemre egy ízlésesen berendezett, kétszintes lakás volt. A járólap fehér, a falak is hófehérek, fekete képkeretes képekkel, ahol fekete-fehér képek voltak Yvonne-ról (annyira gyönyörű!), meg Mel-ről. Hm, ezek szerint együtt laknak? 

Az előszobából a nappali nyílt, ahol a falak és a járólap fehér, a szőnyeg, a tévé, és a szekrények pedig feketék. A nappaliból nyílt a fürdő, a konyha, meg egy szoba, plusz megláttam egy lépcsőt. Yvonne először levetette magát a kanapéra, majd magára rántott, és csókolózni kezdtünk. Imádom a csókjait...

-Jamie... - suttogta kifulladva. - Dugj meg.

MI?!?

-James... feküdj le velem. Kérlek...

-Lefogok. Ha józan leszel, és akarod. Ilyen állapotban nem tudsz felelősségteljes döntést hozni.

-Ajh... olyan sokat dumálsz... mindig jártatod azt a szexi szádat... inkább csókolj meg...

Felkaptam az ölembe, és felvittem a szobájába. Mintha a bulin említette volna, hogy emeleten lakik...

Mikor benyitottam, igazán lesokkolódtam. Ez a kis szoba egyáltalán nem hasonlít a lenti szobákra. Faparketta, sárga falak, piros szőnyeg, csomó kép, aranyos virágok, barna ruhásszekrény, és egy gyönyörű hegedű! Ja, tényleg, említette, hogy imád hegedülni! Édes!

Lefektettem az ágyába, és próbáltam elaltatni, de erre csak éberebb lett.

-Jamie - mondta, miközben a szobája plafonját bámulta, én pedig a hajával játszottam. Milyen puha és egyedi színű haja van...!

-Tudom már, hogy miért nem fekszel le velem! Azért, mert azt hiszed, hogy ronda vagyok pucéran! - mondta Yvonne teljesen komolyan, mire én elnevettem magam. Ennek a lánynak aludnia kell.

-Csinálok neked egy meleg tejet, hátha attól elalszol - mondtam neki, majd lementem a konyhába, és csináltam neki. Nem azért nem akarok vele lefeküdni, mert azt hiszem, hogy "ronda pucéran", hanem azért, mert részeg, és végülis alig ismerem! Amúgy is, egy ilyen lány hogy lenne csúnya meztelenül??

Benyitottam a szobájába, és kis híján kiejtettem a kezemből a tejjel teli poharat. Yvonne teljesen meztelenül feküdt az ágyában!

-Látod, Jamie... nem vagyok ám én olyan visszataszító, mint amilyennek tűnök! - mondta nevetve. Hát ez a lány teljesen őrült! De, meg kell hagyni, nagyon kívánatos teste van... nem! Nem is gondolhatsz rá, James. Nem most.

-Sosem gondoltam, hogy visszataszító vagy, de most légy jó kislány, idd meg ezt, és aludjál szépen - mondtam neki, majd betakartam, a kezébe adtam a tejet, és megpusziltam a feje búbját.

Miután megitta a tejet, két perc múlva mély álomba zuhant. És én mosolyogva néztem.