꧁A Farkasok Szava꧂ [BEFEJEZETT]

60. Emmett látomása és a döbbenet.

Előző részből:

-Samantha.- Elakadt a szavam.

-Mi van vele? Na és te jól vagy?- Idegesen kérdezte.

-Én jól, de Samantha kevésbé. Senki nem tudja hogy mi a baja. Nathaniel azt mondta, hogy nem mutat életjeleket. Haza kell sietnünk! Bölcsek ide, vagy oda, át kell változtatnom a lányomat!- Sírva mondtam.

Igen, én Samantha-t úgy szeretem, mint ha lányom lenne.

-Lányunkat!- Kijavított, majd pedig felsegített a földről.

-Akkor irány haza! Nem hiszem hogy géppel megyünk, de majd valamit ki találnunk.- Mondja Jason.

Meg kell mentenünk a lányunkat.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Feltápászkodtam Jason segítségével a földről, majd pedig leültetett a nappaliban lévő kanapéra.

-Maradj itt és pihenj. Én gyorsan összepakolok mindent és vámpír futással haza sietünk.- Hadarta.

-Tudod milyen messze van innen Forks? Esélytelen hogy időben odaérjünk és ráadásul észre is vennének minket.- Mondtam idegesen és kezeimbe temettem az arcomat.

-De a jegyünk este 18:00-ra szól. Nem tudunk géppel hazamenni. Na és persze, nem érnénk haza időben.- Mondta.

-Akkor valóban nincs más választásunk.- Nyögtem ki és kifújtam idegesen a levegőt.

-Teljesen lefedjük a bőrünket és vámpír futással talán időben hazaérünk a tengeren keresztül.- Mondta.

-Rendben!- Vágtam rá.

Tengeren keresztül? Ha sikerülni fog, akkor megeszem a nem létező kalapomat.

Jason, egy szempillantás alatt bepakolt mindent, én erőt vettem magamon, mind a ketten rétegesen felöltöztünk és kimentünk a partra.

-Készen állsz?- Kérdezte, közben pedig erősen fogja a kezemet.

Szembe néztem a végtelennek tűnő tengerrel és szorongatom a másik kezemben a bőröndöm. Még soha nem futottam vízen.

-Ha készen állok, ha nem, akkor is meg kell tettünk.- Feleltem és egyszerre bevetettük a vámpír futást. A gyorsaságunk miatt nem merülünk el a vízben. A fájdalmaim ellenére, elég jól bírom a futást. Meg kell mentenünk Samantha-t.

***

Vasárnap Délelőtt 11:00

Hamar Forks-ba értünk, nem gondoltam volna hogy ilyen rövid idő alatt képesek leszünk megtenni ezt a hosszú távot.

Hamar a falkához siettünk, a cuccainkat letettük a tárgyalóba, majd pedig Samantha-hoz vettük az irányt. Szélsebesen beviharoztunk az orvosiba.

Rengeteg doktor állja körbe pici Sam-et. Nathaniel is az ágya mellett álldogál. Amint észrevettek minket Jason-el, egyből utat nyitottak Samantha-hoz. Odarohantam csöpp testéhez. Kezemet homlokára tettem és elkeseredtem, a bőre hőmérséklete miatt. Olyan hideg mint a jég. Ha hamarabb értünk volna ide, akkor még megtudtam volna menteni. Könnyeim záporozni kezdtek egy pillanat alatt. Teljesen tehetetlennek érzem magam. Jason megsimogatta a hátamat, én pedig rávetettem pillantásomat.

-Meg kell próbálnom átváltoztatni.- Sírva mondtam.

-Már nem sikerülne. Ezt te is tudod Sarah.- Mondta Nathaniel, a másik oldalamon állva.