Hopeful or hopeless? (Zayn Malik FF) [Befejezett]

23.fejezet:4 szó

Hát, sziasztok, drágáim! Hy guys!

Nagyon-nagyon köszönöm a 2.3K nézettséget/olvasót, nagyon örültem neki. 

Most pedig itt is lenne a 23.fejezet, ami remélem, elnyeri a tetszéseteket! :)) 

Remélem, senki nem felejtette el, hogy ma ezüstvasárnap van, és már 3 gyertya ég az adventi koszorúkon! 

Éééés:13 nap és KARÁÁÁCSONY! 

Szóval, a részben is készülődnek a szereplők az ünnepekre, pont jól jött ki időrend sorrendben! 

☺♥♥

Ajánlott zene a részhez:

Puszi, ölelés mindenkinek:cseni9_malik 

Másnap reggel magam mellett tudom a világ legszebb barna szempárját és barna haját. Mármint Hope még békésen aludt a mellkasomon, amikor én már fent voltam. Éppen kászálódtam volna ki alóla, amikor visszahúzott maga mellé két titokzatos kar. Elmosolyodtam.

-Ne menj még!-motyogja reggeli hangján szerelmem.

-Muszáj. Mia is mindjárt kel. 9 óra múlt-nézek az órára.

-Úristen! Eddig aludt? Vagy alszik még?-ül fel hirtelen.

-Igen, még alszik. Nem hallottam semmit a bébiőrön, pedig fél órája csak fent vagyok és nézlek-vallom be kacsintva.

-Mi van? Nem volt elég az éjszaka, Malik?-vigyorodik el perverzen menyasszonyom.

-Belőled sose elég, ezt tudhatnád már, életem!-kacsintok rá és hosszasan megcsókolom. Aztán az ágyra döntöm, és éppen kezdenének alakulni a dolgok, amikor Mia hangját hallom meg a bébiőrön keresztül. Leszállok menyasszonyomról, és belebújok boxerembe.

-Megyek érte-indulok is át a másik szobába, ami mellettünk van.

Meglepetésemre Mia az ágykeretbe kapaszkodik és vigyorogva várja, hogy valaki kiszedje onnan.

-Hope!-kiabálok, mire menyasszonyom két másodperc múlva mellettem terem.

-Mi az?-néz rám furcsán.

Miára mutatok, aki minket figyel és kezdi elveszteni türelmét.

-Életem! Ügyes vagy-vigyorgunk rá egyszerre.

-Apa!-nyújtja felém kezét, aminek következtében ő pelenkára huppan, és sírni kezd. Gyorsan kiveszem és nyugtatni kezdem.

-Sh, kicsim! Nyugodj meg, Mia! Minden rendben, anya is itt van-nézek rá grimaszolva.

-Ana!-néz Hopera kislányunk, nekem meg könnybe lábad a szemem, bár Hope szinte sír az örömtől.

-Édesem! Igen! Anya vagyok-néz rá az anyukája, mire felé nyújtja kacsóit.

-Ana!-mutat Hope-ra.-Apa!-mutat rám, én meg 32 fogas vigyorral ajándékozom meg őt.

-Nagyon ügyes vagy, életem! Istenem! Mindjárt 10 hónapos vagy, te lány!-nézek rá és szerelmemre büszkén.