Hopeful or hopeless? (Zayn Malik FF) [Befejezett]

12.fejezet:"Mert nélküled egy senki vagyok,Hope Elizabeth Anderson!"

Zayn

Hope-ot és a kislányát figyeltem az ajtófélfának dőlve. Gyönyörűbb, mint mikor legutóbb láttam. A kislányát még nem láttam, mivel nekem háttal a kezében ringatta és nyugtatta a picit, de ő csak sírt és sírt tovább. Olyan szeretet áradt a hangjából, ahogy talán soha nem hallottam még beszélni.

-Édes kicsi Miám! Nyugodj meg! Itt van anya is. A mama lent van, de ő is itt van a házban. Semmi baj nincsen. A pocakod fáj, édesem? -elkezdte simogatni a pocakját-Mia Anne Anderson! Te kis sunyi! Mikor a hasad fáj, ettől nyugszol meg, de sosem sírsz, ha a hasad fáj, kicsikém! -itt érzem, hogy Hope mosolyog, és fel is nevet-Anya mosolyogni szeret látni, nem sírni, édes drágám! -a kicsi újra sírni kezd.

-Sh! Nyugi, édesem! Anya itt van. Éneklünk, jó? -kérdezi Hope, de a kicsi tovább sír.

Elkezdi neki énekelni az egyik számunkat, a What Makes You Beatifoul-t. Ettől lassan megnyugszik a kicsi.

-Bárcsak itt lennél, Zaynem! -suttogta halkan, de nem várt rá választ.

-A kívánságod hamar teljesült, Hope! -szólalok meg a háta mögül. Megpördült a lányával és engem lát meg.

-Mit keresel itt, Zayn? -teszi fel a kérdést könnyes szemekkel.

-Ezt én is kérdezhetném, Hope! -nézek rá szomorúan-Több, mint fél éve kereslek, kerestetlek. A remény napról-napra csökkent bennem, érted? Nem, nem érted meg! Hisz nem élted át azt, amit én. Azon a napon a szívem és a testem másik felét vitted magaddal. Depressziós voltam, érted, kicsim? -nevetek fel erőltetten-Most, hogy itt állsz előttem, most érzem, hogy a lelkem és a szívem újra él. Mert nélküled egy senki vagyok, Hope Elizabeth Anderson! De ha megkaptad a levelem, akkor mindent tudsz-azzal léptem volna is ki a szobaajtón, de ő megszólalt.

-Most meg te hagysz el, Zayn? -kezdett zokogni. Könnyeztem, nem tagadom. Hope kezében a kicsi Mia (mint kiderült szerelmem monológjából a neve) sírni kezdett.

-Mi értelme van maradnom, Hope? Mi lenne a maradásom oka? Hm? - teszem fel a kérdést megfordulva.

-Az legyen az oka, hogy szeretlek-mondta ki határozottan, de mégis sírt közben.

-És ezt komolyan is gondolod? -kérdezek rá.

-Igen-biccent határozottan. Mia sírni kezd, de Hope is sír. Hirtelen ötlettől vezérelve kiveszem Hope karjai közül és a karjaimba fektettem kicsiny testét. Dúdolni kezdtem a legújabb számunkat, a Steal My Girl-t. Lassú szám. Mia lassan bealudt a karjaimban. Hope még mindig sírt. A kicsi lányt betettem az ágyába, majd Hope-ot magamhoz öleltem, de a lehetőnél is közelebb.

-Ne haragudj! -suttogja a pólómba.

-Nem haragszom, Hope! De sok mindent át kell még beszélnünk.-suttogom füleibe, mire bólint.

A nappaliba a karjaimba viszem, mire észreveszi az anyjával társalgó Hazzát.

Hope lefagy, de aztán arra kér, hogy rakjam le. Leteszem, mire Hazza is feláll a kanapéról. Hope felé kezd futni. Hazza a karjaiba kapja, és szerelmem a dereka köré kulcsolja a lábait. Barátom erősen tartja őt a karjaiban, miközben könnyei útnak erednek arcán.

-Ne haragudj, hugicám! A legfontosabb személy vagy az életemben. Az egyetlen testvérem vagy, Hope! Kérlek, bocsáss meg az idióta és szemétláda bátyjádnak! -könyörög sírva Hazza. Hope megint sírni kezd.

-Te bocsáss meg a hülye húgodnak! -motyogja Hazza pólójába.

-Béke? -nyújtja Hazza a kisujját szerelmem felé. Ő átfűzi az ujját Hazzáéval, és megrázzák az összefűzött ujjaikat.

-Szeretlek, Harry! -sír Hope.

-Én is téged, Hope! -öleli át szorosan Harry.

Sandra mosolyogva nézi őket. Ő is könnyezik. Megértem! Ő visszakapta a gyerekeit, és megbánta a hibáit. És megérdemelte a második esélyt.

Hope

Hála Istennek! Visszakaptam a szerelmemet és a bátyjámat. Leültünk a nappaliba. Zayn az ölébe húzott, így ott ültem.

-Hogy jöttetek ide?-teszem fel a kérdést nekik.

-Anya üzent tegnap, hogy nála laktok itt, Sydney-ben, én szóltam Zaynnek. Ma a hajnal négy órási járattal jöttünk-mosolyog Hazza. A szám tátva marad.

-Anya! -nézek rá amolyan „nem akarsz valamit mondani?" nézéssel.

-Kislányom! Muszáj volt valamit lépnem. Miának minden nap Harryék számait énekled, akár lassú, akár gyorsabb az a szám. Minden nap Zayn után vágyakoztál, Harry miatt pedig a bűntudatod nőtt napról-napra. Muszáj volt valamit kitalálnom valamit, Hope! A te érdekedben-mosolyog rám anya.

-Én személy szerint köszönöm, Sandra! -fordul anya felé szerelmem-Ha nem üzen Harrynek, hogy Hope itt van, akkor a mai napunk nem alakult volna így. Nem tarthatnám a karjaimban Hope-ot. Nem ölelhetném magamhoz. És ha megengedi, akkor megtennék valamit-áll fel, így én Hazza mellé kerülök.

-Mit? -kérdezek rá, de ő leint. Elővesz egy kis dobozkát. Édes Istenem! UGYE NEM? Le is térdel. Szűz Máriám! Itt ájulok el, basszus!

-Hope Elizabeth Anderson! A mai napon egy éve annak, hogy az életem része lettél. Vagyis, hogy Londonba jöttél. Nekem az a nap örökké emlékezetes lesz, kicsim! Aznap jöttem rá, hogy te vagy az életem közepe, az életem és a mindenem. Azon a napon, amikor bejelentetted, hogy várandós vagy, én már azon az estén a közös családunkat képzeltem el magam előtt. Tudom, eléggé abszurd, de már akkor rajongtam érted és a babáért. Amikor Eleanorral és Daniellével a reptérre érkeztetek, akkor felém futottál először. Életem legboldogabb napjai közé tartozik az a nap is. Amikor összejöttünk azon az éjszakán és estén voltam a legboldogabb, Hope! Te és a baba voltatok már akkor is az életem középpontja. Az elmúlt 8 hónapot törüljük ki az agyunkból, és kezdjük újra, édesem! Mia születésénél szerettem volna megkérdezni, de mindegy mikor kérdezem meg, mert te vagy az életem és örökké melletted szeretnék lenni. Illetve mellettetek és a jövőbeli gyerekeink mellett. Szóval. Hope Elizabeth Anderson! Életem szerelme! Megtisztelnél azzal, hogy a feleségem leszel? -néz rám kíváncsian, de az én szememben a mai nap már sokadszorra könnyek hada folyik le.

-..................

Drágáim! Remélem tetszett a mai rész! Folytatás jövő héten lesz hét vége felé, ha úgy alakul a hetem és időm is lesz. :) 

Köszönöm szépen a 683 olvasómat,a legjobbak vagytok és nagy hálával tartozok nektek, amiért ennyire szeretitek és olvassátok a történetet! :)) 

♥♥♥

Millió puszi és ölelés nektek, csodás hétvégét kívánok!:cseni9_malik