Voltak veszekedések, békülések
Voltak összetört szívek s gyáva remények
Voltak szomorú napok s boldog pillanatok
Eget remegtető s szívszorító gondoltatok
Volt már felidézett emlék, mely átkot szórt szívemre
Volt már néhány szó, mely gyógyírként hatott sebemre
De mindnek hatalma csak pár percig tartott
Míg megjelentél s szerelmünk valaki másért suttba nem dobtad
E perctől kezdve nem kellett nekem semmi más
Csak a biztonságot nyújtó, mégis veszélyes nagy világ
Melynek valamely zúgában te is ott vársz rám
Mint ahogy rég én vártalak, de elszáradt szívem, mint egy kitépett virág
YOU ARE READING
Verseim
Poetry~Költeményeim~ 2017.08.05.- #24 in Költészet 2017.08.21.- #18 in Költészet
