Verseim

•Porszemcse•

Porszemcse voltam tengered szélén
Vihar voltam a szíved mélyén
Tanulság voltam életed közepén
Elveszett voltam tekinteted mélyén.

Csoda voltál, mely hamar eltűntél,
Porszemcse voltál, mely elvesztél,
Szívdobbanásom voltál a szünet végén,
Mindenem voltál, s most, ki nem hagysz békén.

Porszemcseként ülök, remélvén,
Hogy mindennek a végén
Kezed kezemhez érhet,
S életünk igy érhet véget.