Nem érdekel mit gondolsz, nem érdekel semmi,
A francba is! Miért nem tudsz békén hagyni?!
Nem vagy melletem, pont ez a lényeg,
Kialudtak már rég az utcai apró fények.
Nem tudok mit tenni, a bánat felemészt,
Szívem helyett, választhattam volna az észt.
De nem sírok többé utánad, mert kár a könnyekért,
Kár volt minden mosolyért, minden egyes percért.
Elmegyek én is, s üres marad minden utca,
Szívem ajtaját csak neked hagytam nyitva.
De hiába minden, te köddé váltál,
Elmentél, s még el sem búcsúztál.
