Fegyvert tartottál szívemhez és el is sütötted,
Tudtad, hogy fájni fog, de te mégis megtetted.
Igazak voltak szavaim, te mégis azt hitted, viccelek,
Megsebeztél ezerszer, de én mégis szeretlek.Feladtam érted mindent, mégsem kellettem neked,
Nem tudom elűzni azokat az álomképeket.
Meghalnék érted, de ez téged nem érdekel,
Tudom, hogy játszassz velem, semmibe veszel.Hazudok magamnak, de mégis egyre jobban fáj,
El kell hogy felejtselek, végleg! Muszáj!
Egyedül hagytál a semmi közepén,
Te vagy számomra az éjszakában a csillagfény.
YOU ARE READING
Verseim
Poetry~Költeményeim~ 2017.08.05.- #24 in Költészet 2017.08.21.- #18 in Költészet