Verseim

•Utolsó szavaim hozzád•

Míg két karod átölelte gyenge testem,
Míg édes leheleted bőrömön éreztem,
Míg csókod nem hagyta hervadni ajkam,
Addig teljesen karjaidba dobtam volna magam.

Mert hiába, hogy az éj sötét, de jön fény utána,
Mert hiába, hogy emlékezetemben élsz, de nem vagy mellettem ma,
Mert mindez megőrjít, s talán a reggel sugarai nem sütnek rám,
Te voltál s vagy most is mindenem, lassan lecsukódni vágy pillám.

Fáradt a lelkem, nem élteti senki más csak te,
Emlékszem a pillanatra amikor rám nevettél azon az este.
Mert emlék marad minden, mi régen a jelen volt,
S egyszer majd megkapod remélem, amit neked írtam most.